Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Az őszi megjelenésre tervezett FIFA 23 lesz az utolsó Electronic Arts által kiadott focijáték, mivel a katari világbajnokság után elválnak egymástól a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség és az EA útjai. Mindkét óriás saját játékban gondolkodik, így hosszú évek óta először lehet valódi verseny a fociszimulátorok piacán.
Harmincéves együttműködés végére tett pontot május tizedikén a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) és az egyik legnagyobb videójáték-kiadó, az Electronic Arts (EA), amikor megszületett a döntés: nem hosszabbítják meg a 2022-es világbajnokság után lejáró szerződésüket a FIFA-ról elnevezett fociszimulátor fejlesztésére.
A FIFA-t 1993 óta az Electronic Arts EA Sports alnevű stúdiója fejlesztette, és az elmúlt harminc évben minden évben legalább egy videójáték érkezett a szériába az aktuális futballszezon friss átigazolásaival, fokozatosan javított grafikával és irányítással. A FIFA mint videójáték-brand pedig a játékpiac csúcsára tört: minden évben az eladási listák tetején zárt az aktuális epizód, milliárdokat hozva konyhára a kiadó EA-nak.
Mi vezetett a szakításhoz?
A The New York Times információi szerint az EA évi 150 millió dollárt fizetett a Nemzetközi Labdarúgó-szövetségnek a FIFA név használati jogáért, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség azonban ennek közel dupláját szerette volna kicsikarni, ha megújítják a lejáró szerződésüket. Az EA minden jel szerint ezt az összeget nem volt hajlandó kifizetni, a felek pedig – mivel köztük a vita már közel két éve tartott az új szerződésről – a nyilvánosság előtt kezdtek el beszélni sérelmeikről.
Az EA vezérigazgatója, Andrew Wilson azt mondta, új játékmódokat akartak a szimulátorba építeni, amikkel reálisabbá, autentikusabbá tették volna az élményt, ezekre azonban nem volt lehetőségük. Wilson szavaiból kiolvasható, hogy a FIFA az utóbbi években vélhetően beleszólt a játék fejlesztésébe is, amit a kiadó erősen kifogásolt.
A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség szerint viszont káros az, hogy az EA által fejlesztett játék egyeduralkodó lett a focis videójátékok piacán, valamint hogy a játék fejlesztése sem úgy történik, ahogy az a FIFA igényeinek megfelelne. Ennél pontosabban azonban a FIFA nem konkretizálta, mi a baja az EA munkájával.
Az EA terméke valóban egyeduralkodó lett a labdarúgó-szimulátorok piacán, azonban ezt nem kizárólag a FIFA játékok minőségének köszönhették. Sokkal inkább annak, hogy a fő konkurensnek számító Pro Evolution Soccer (PES) – amelyik újabban eFootball néven fut – játékélményben, licencekben képtelen volt tartani a lépést velük. A PES-t kiadó Konami ugyan próbálkozott új értékesítési modellel (nem évente adtak ki játékot, hanem a korábbit igyekeztek folyamatosan bővíteni), később pedig a széria teljes újraépítése mellett döntöttek, ez a projekt azonban katasztrofálisan sült el a játékmenetbéli hibák és gyenge minőségű grafikai megoldások miatt.
A FIFA játékok így az utóbbi években valódi konkurencia nélkül tudtak igazán kiemelkedő értékesítési számokat produkálni, hiszen aki focis játékkal akart játszani, az mást nem is tudott levenni a boltok polcairól. Az EA pedig rengeteget keresett rajtuk:
2021-ben csak a többjátékos szegmensből 1,62 milliárd dollár folyt be hozzájuk, legfrissebb kiadásuk pedig már a megjelenés napján 9,1 millió játékossal indított.
Ennek tükrében igazán érdekes, hogy az EA – Andrew Wilson elmondása szerint – azért nem akarta kifizetni a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség által kért évi közel 300 millió dollárt, mert a FIFA-licenc számukra nem termel annyi profitot, mint amennyibe folyamatos megújítása van.
Merre tovább, fociszimulátorok?
A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség és az EA 2022-es szakítása azonban korántsem jelenti azt, hogy ne lenne a boltok polcain többé focis videójáték: az EA már az elválás bejelentésének napján jelezte, hogy idén még kiadja a szimulátort FIFA 23 néven, 2023-ban azonban már – a kiadó szerint ugyanilyen minőségű és mennyiségű tartalommal – EA Sports FC néven fogják megjelentetni játékukat.
Gianni Infantino, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség elnöke ugyancsak kedden azt mondta, „az egyetlen hiteles, valódi játék, amely FIFA névvel rendelkezik, a legjobb lesz a futballrajongók számára. A FIFA név az egyetlen globális eredeti cím – FIFA 23, FIFA 24, FIFA 25, FIFA 26 és így tovább. A FIFA neve állandó és örökre a legjobb marad”. Vagyis: a következő években (újra) rivalizálás várható a futballjátékok piacán.
A Nemzetközi Labdarúgó-szövetségnek azonban ahhoz, hogy tartani tudja a lépést az Electronic Arts játékával, találnia kell egy olyan fejlesztőcsapatot és kiadót, amelyik képes olyan játékok összehozni, ami felveszi a versenyt az EA termékével.
A FIFA 22-t szeretni olyan, mint benne maradni egy stabil, de unalmas kapcsolatban
A képlet ugyanaz: jön az október, jön az új FIFA, az Electronic Arts pedig bebújik a pénztárcánkba és a központi idegrendszerünkbe, mindkettőt belülről lebénítva. A legnépszerűbb fociszimulátor idén egy-két lényeges újítással, de hasonló, mára szinte romantikus hibákkal csábítja vissza a futball szerelmeseit a konzolok elé - és bármit megtehet, mert úgyis megvesszük.
Ez azonban pont a FIFA-játékegyeduralma miatt nem lesz könnyű feladat, hiszen jószerivel nincs olyan fejlesztőcsapat jelenleg a piacon, amelyik úgy tudna focis játékot készíteni, mint az EA Sports. Infantino kedden azt mondta, jelenleg is tárgyalnak „vezető játékkiadókkal, médiavállalatokkal és befektetőkkel” egy „2024-es játék” fejlesztéséről, 2024 azonban több dolgot is jelenthet.
Ha a még az Electronic Arts által fejlesztett játékot szeretnék kihagyás nélkül folytatni, akkor Infantino a FIFA 24-re gondolt, ami a 2023–2024-es labdarúgószezont dolgozná fel, a FIFA játékok hagyományaihoz méltón 2023 őszi megjelenéssel. Ha azonban a szövetség elnöke 2024-et jelölte meg megjelenési évként új játékuknak, úgy feltehetően a 2024-2025-ös szezont dolgoznák fel játékukban, és így – mivel egy évet kihagynának – az EA Sports FC komoly előnybe kerülne hozzájuk képest.
A FIFA és az Electronic Arts szakítása jól jöhet a játékosoknak, mert néhány éven belül – ha a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség talál fejlesztőt játékuknak – két remek szimulátor közül választhatnak majd a focirajongók, ez pedig mindkét játék fejlesztőit és kiadóit arra sarkallhatja, hogy egyre jobb minőségű, több és jobban kidolgozott játékmechanikával próbálja elcsábítani a játékosokat.
A szakítással pedig nyerhet a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség és az EA is. Az EA Sports így a FIFA vezetőinek beleszólása nélkül fejleszthet saját elképzelései és a játékosok visszajelzései alapján szimulátort, a szövetség pedig szintén szabadon gondolkozhat új koncepciókban a focis videójátékok piacán.
Mi lesz a jogdíjakkal?
Ki engedte meg a FIFA EA Sportnak, hogy a nevemet és az arcomat használja? A FIFPro? Nem tudok arról, hogy a FIFPro tagja lennék, és ha az vagyok, akkor valami furcsa manőverrel raktak oda, anélkül, hogy tudtam volna. És biztosan nem engedtem meg a FIFA-nak vagy a FIFPronak, hogy engem használva csináljanak pénzt.
2020-ban tweetelte ezt a néhány dühös mondatot Zlatan Ibrahimovic, és több más profi focista is válaszolt: őket sem kérdezte meg senki ilyen ügyekben. Ami igazából azt mutatja, hogy Ibrahimovic sokkal több időt töltött el edzéseken, mint jogi könyvek lapozgatásával. A helyzet valóban nem a legegyszerűbb, de azért nem is teljesen átláthatatlan:
- amikor egy focista szerződést ír alá egy klubbal, általában a saját nevéhez és arcképéhez fűződő jogok egy részét átengedi annak – magyarul nem kell onnan külön engedélyeztetni vele azt, hogy a nevével ellátott mezt eladjon a klub, vagy a csapatfotókon szerepeltessék,
- a legtöbb országban a nemzeti szövetség a klubokkal ugyanígy szerződik e jogok egy részének átadásáról, vagyis nyugodtan felhasználhatják a focisták képét anélkül, hogy mindenről külön engedélyt kérnének,
- sőt, ha nem abban az országban játszik, amelynek az állampolgára, de behívják a válogatottba, akkor a saját hazájának szövetségével is szerződik,
- vannak országok, ahol a profi focistákat a FIFPro nevű szervezet képviseli, ott az ő engedélyük is kell,
- az EA a klubokkal, a ligákkal, a nemzeti szövetségekkel és a FIFPro-val írt alá szerződéseket az arcképek és nevek használatáról,
- a FIFA pedig úgy jön a képbe, hogy a márkanevét, valamint a világbajnokság megjelenítésének jogát engedte át az EA-nek.
Ibrahimovic esetében tehát a konkrét válasz az volt: mivel Olaszországban játszott, és az ottani klubokkal az EA Sports külön-külön egyezett meg, így a saját klubjának – valamint a válogatott mezében szerepelve a svéd szövetségnek – a jogi osztályát volt érdemes keresnie. (Amikor viszont Angliában játszó focisták szóltak, hogy ők semmilyen engedélyt nem adtak, ott a jogok a Premier League kezében voltak.) Amikor pedig egy konkrét bajnokságot modelleztek le a játékban, ott a nemzeti szövetség, a Bajnokok Ligájánál az UEFA, a világbajnokságnál a FIFA engedélye kellett, viszont mivel a szövetségek az UEFA és a FIFA tagjai, az UEFA pedig a FIFA tagszövetsége, valójában mindez a FIFA-nál futott össze.
Évtizedekig ez rendben is volt így mindenkinek, a focisták arcképét és nevét legfeljebb a ligák hirdetéseiben használták fel, legfeljebb akkor voltak komolyabb tárgyalások erről, ha egy-egy országban adózási kiskaput találtak. Az 1990-es években például a Nagy-Britanniában játszó külföldiek a fizetésük egyre nagyobb részét kérték képhasználati jogdíjként, mert az után kevesebbet kellett adózni, mint a munkabérért. David Beckham volt az első, akinek az ügynöke rájött arra, hogy ezt a részletét a szerződésnek megéri nagyon precízen leírni, és egészen részletesen meghatározni, mi az, ami mehet a játékos engedélye nélkül is, és mi az, amiért nem a klub vagy a szövetség, hanem a focista kapja a pénzt. Most már ezt a példát rutinszerűen követik a közepesen ismert focisták is, de azt, hogy az EA Sportnak adott engedélyről ne a klub vagy a szövetség döntsön, Ibrahimovicig nem kérdőjelezte meg senki, részben pont azért, mert ez volt „a” focis játék, fel se vetődött, hogy egy nagy név kimaradjon belőle.
De ugyanígy megérte az EA-nek szerződni. Sőt, nagyrészt épp ez a cég volt az úttörő ilyen téren: mielőtt 1993-ban először megegyeztek a FIFA-val, még teljesen általános volt, hogy a számítógépes vagy videójátékokban kitalált játékosokkal, netán a valódi sportolókéra hasonlító nevű karakterekkel lehessen játszani. Nagyrészt a FIFA és az EA együttműködése vezetett el ahhoz, hogy most már egy ilyen ötlet nem lenne reális opció, hatalmas igénytelenség és pénzügyi öngyilkosság volna mondjuk Ionel Massi és Kylian Frappé figuráival piacra dobni egy játékot. (A Massi egyébként egy spanyol kerékpárgyártó, amely hét éven át pereskedett, hogy Lionel Messi a saját nevét ne használhassa márkanévként, csak ennyi idő után mondta ki bíróság, hogy a világ egyik leghíresebb focistáját nem fogják egy biciklivel összetéveszteni.)
Az EA most azzal fenyeget: a nagy ligákkal és az UEFA-val is meg fog egyezni, hogy a FIFA-t megkerüljék. Elvileg ezt megtehetik, hiszen nem kell a FIFA külön engedélyét kikérnie egy tagszövetségnek minden egyes üzleti döntéshez. A kérdés az, hogy a FIFA nem mondja-e azt, hogy az ilyen szerződést is engedélykötelessé teszi. Mostanában amúgy is nagyon sok izgalmas hatalmi harcot láthatunk arról, hogy ki szervez, és hova kerülhet a pénz: az UEFA és a nagy európai ligák idén sikeresen torpedózták meg a FIFA-nak azt az ötletét, hogy kétévente legyen vb, tavaly pedig az Európai Szuperliga ötletét felvető nagy klubokat állította a szőnyeg szélére az UEFA, hogy idén aztán bejelentse, úgy szervezik át a BL-t, hogy az a leggazdagabbaknak lesz jó. Ha az EA az UEFA-val és a nagy ligákkal összefogva meg akarná kerülni a FIFA-t, az ebben nyithatna egy új frontot.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
