Messzi-messzi galaxisok, a rejtélyes sötét anyag, a tudomány számára jelenleg hasonlóan nehezen értelmezhető sötét energia, az univerzum múltja és jövőjének várható alakulása. Az ezek mentén sokakban megfogalmazódó kérdésekre adhat választ a Hszuntian nevű kínai űrtávcső (Chinese Survey Space Telescope, CSST), melyről minap ismét írt a Hszinhua kínai állami hírügynökség annak apropóján, hogy javában folynak rajta a munkálatok.

Egy buszméretű szerkezetet kell elképzelni, melynek hossza egy háromemeletes épületének felel meg – osztotta meg a helyi távirati irodával Csifeng Liu, a Kína obszervatóriumaiért felelős NAOC igazgatóhelyettese. Aki azt is gyorsan hozzátette, hogy a Hszuntian legfőbb alkatrészének számító távcső átmérője a maga két méterével kisebb lesz, mint a Hubble Ritchey–Chrétien-távcsövének 2,4 méteres átmérője, de a kínai teleszkóp látómezője így is 350-szer nagyobb lesz, mint amerikai társáé. Ez praktikusan azt jelenti, hogy

a világűr ennyivel nagyobb szeletére lát majd rá egyszerre a Hszuntia.

A CSST optikai megoldásaiért felelős csapat vezetője, Csan Hu azzal a hasonlattal érzékeltette a különbséget, hogy ahol a Hubble egy juhot lát meg, ott a Hszuntian egy több ezres nyájat is megmutat, ráadásul mindegyik tagját ugyanolyan jó felbontásban.

A főkamerát 30 darab 81 megapixeles érzőkelő alkotja majd.

Megjött az első űrfotó, amit a teljesen beállított James Webb készített - az eredmény valami hihetetlen

Jól nézze meg az alábbi képet: hosszú évek kutatómunkája és rengeteg pénz eredménye.

A kínai űrhivatalnál néhány éve még 2022-re tervezték a Hszuntian felbocsátását. Aztán közbejött a világjárvány. A jelenlegi terv az, hogy a távcső 2023 végén indul univerzumhódító útjára.

A kínai űrtudósok szerint a Hubble-utód James Webb ide vagy oda, a Hszuntian 2035-ig biztosan kategóriája legnagyobbja lesz majd.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.