Az iparosodott országok egyfajta népbetegsége a kívánatosabbnál magasabb koleszterinszint, pontosabban az alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL), azaz a „rossz” koleszterin szintje. A felesleges koleszterin leül az erek falain, szűkíti az ereket, ezzel csökkenti a véráramlást, és ezzel növeli a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának valószínűségét. Tehát ha csökkenteni lehet ezt a koleszterinszintet, akkor kisebb lesz a megbetegedések kockázata is. Ez a magyarázat teljesen logikus, azonban éppen ezt kérdőjelezték meg a dublini RCSI orvosi és Egészségtudományi Egyetem kutatói, akik 21 korábbi kutatás eredményeit összegezték.

A kutatók úgy vélik, hogy bár általánosan elfogadott a sztatin-kezelés a koleszterinszint csökkentésére, és így a későbbi szövődmények megelőzésére, nem olyan egyértelmű ez az összefüggés, mint korábban gondolták. Ez egyúttal kérdéseket vet fel a sztatinok (koleszterinszint-csökkentő gyógyszerek) hatékonyságával kapcsolatban is, amennyiben azokat kifejezetten a szív- és érrendszeri problémák megelőzésére írják fel.

British Heart Foundation

A sztatinok roppant „népszerűek” sok országban, korábbi kutatások szerint például az 50 év feletti írek mintegy harmada szed ilyen orvosságot. A mostani kutatás viszont azt állítja, hogy az LDL-szint sztatinokkal történő csökkentése nincs meggyőző hatással a szív- és érerndszeri betegségek kimenetelére, például a szívinfarktusra. Egyenesen úgy vélik, hogy a sztatinok szedésének általános előnye valójában csekély lehet, és az egyén személyes kockázati tényezőitől függően változhat.

A kutatók most azt javasolják, hogy ezt az új információt frissített klinikai irányelveken és szabályzatokon keresztül közöljék a betegekkel is. A kutatási eredményeket a JAMA Internal Medicine folyóiratban tették közzé a szakemberek.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos kérdésekkel is foglalkozó Facebook-oldalát.