Az elmúlt napokban egy nemzetközi rendőrségi akció során Lettországban és Litvániában száznál is több embert vettek őrizetbe egy több millió euró értékű call centeres csalás miatt.

A hatóságok közzétettek egy felvételt arról, hogyan számolják fel a csalók által üzemeltetett központot. Ezen jól látni, hogy ipari méretekben, precízen szervezetten csalták ki az ügyfelek adatait, és vették rá a megtévesztett embereket önszántukból szupernyereséget ígérő, de valójában kedvezőtlen, csaló pénzügyi tranzakciók végrehajtására.

Az Europol és az Eurojust támogatásával a lett és a litván rendőrség 108 embert vett őrizetbe Rigában és Vilniusban, akiket azzal gyanúsítanak, hogy szerte a világon átverték az áldozatokat. A bűnözők irányítása alatt nagyjából 200 hamis „ügyintézőből” álló, különféle nyelveken beszélő „csaló hadsereg” hívta fel a gyanútlan áldozatokat, hogy rávegye őket megtakarításaik átutalására – kiugróan jövedelmező befektetési lehetőségeket ígérve. A bitcoinba, nyersanyagokba és külföldi valutákba történő befektetések azonban mind hamisak voltak.

Az előzetes számítások szerint a letartóztatott gyanúsítottak havonta több mint 3 millió euró – azaz 1 milliárd forintot meghaladó – illegális haszonra tettek szert a csalással.

Az Europol Európai Pénzügyi és Gazdasági Bűnözés Elleni Központja a kezdetektől segítette és koordinálta a nyomozást a nemzeti hatóságokkal együttműködve.

Az eset kapcsán a hazai hatóságok és a bankszektor szakértői azt közölték, szigorúan figyelemmel kísérik az aktuális kiberkockázati tényezőket, gyanús cselekményeket. Azt tanácsolják az embereknek, hogy legyenek különösen óvatosak, ha banki vagy egyéb hivatalos ügyintéző akcentussal, nem szokásos nyelvjárással, nem pontos szakmai kifejezéseket használva jelentkezik be, és kér adatokat – határon átnyúló csaló hívásokat ugyanis már magyar sértettek is tapasztaltak. A hatóság azt javasolja, hogy

• szolgáltatótól, banktól e-mailben kapott felhívás, figyelmeztetés esetén mindig ellenőrizzék a feladó tényleges e-mail-címét, és azt, hogy az üzenetben szereplő hivatkozás valójában hova mutat,
• személyes vagy banki adatot, ideértve a bankkártya-adatokat is, ne osszanak meg senkivel telefonon vagy e-mailben, valamint
• semmilyen programot ne telepítsenek a számítógépre vagy a mobilra, még a bank nevében telefonáló személy kérésére sem.

A hatóságok szerint az orosz–ukrán háború kapcsán már magyar számítógéphasználókat is elért olyan felhívás, amely az egyik ismert hackercsoport nevében kér támogatás, hogy a felajánlott számítógép kapacitásait is felhasználva hajthassanak végre „szankciót a kibertérben”, azaz támadást az orosz szerverek ellen. Ám a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a gépünk feletti kontrollt senkinek nem szabad átengedni, hiszen onnantól bármilyen adatunk nyilvánossá válik.

G Data

A fentiekhez kapcslódóan a Nemzeti Kibervédelmi Intézet megjegyezte, már elindult a Digitális Szimat Kihívás 2022 nevű kihívás, amelynek célja, hogy minél kevesebben essenek áldozatul az online térben egyre növekvő számú kiberbűncselekményeknek. Ez egy olyan edukációs kvízjáték, amelynek fókuszában a digitális biztonság áll.

A játékot bárki megnyithatja, és tesztelheti a digitális biztonsággal kapcsolatos felkészültségét. Nyereményjáték is kapcsolódik hozzá. A kvízt ezen az oldalon lehet elérni.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.