Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Átfogó kutatást készítettek az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar (PPK) kutatói, hogy kiderüljön, a koronavírus-járvány miatt meghozott járványügyi szabályokat kik mennyire tartották be.
Szászi Barnabás és kutatótársai a járvány korai időszakában arra voltak kíváncsiak, mely társadalmi csoportok látogatnak el leginkább társas összejövetelekre. Az elemzéshez egy 2020. március 20. és 2020. április 5. között készült online felmérés adatait használták fel, és összesen 41 ország 87 ezer 169 résztvevőjének válaszait elemezték. Kiderült, hogy a nem, az életkor, a jövedelem és a végzettség alapján megjósolható, kik veszik kevésbé figyelembe a távolságtartás szabályait.
A kutatók a vizsgálat során azt találták, hogy az országok 95 százalékában a férfiak vették kevésbé figyelembe a távolságtartásra vonatkozó szabályokat. Az alacsonyabb iskolai végzettség (az országok 66 százalékában) és az alacsony jövedelem (80 százalék) szintén összefüggést mutatott az ajánlások figyelmen kívül hagyásával. Az is kiderült, hogy a fiatalok mentek inkább közösségbe (78 százalék).
A kutatás szerint a társasági összejövetelek elkerülését a magasabb jövedelem jósolta meg leginkább, ezt követte az életkor, az iskolai végzettség, majd a nem. Ez egybevág azokkal a korábbi kutatásokkal, amelyek szintén a jövedelem és a megfelelő magatartás közti összefüggésre mutattak rá.
Egyre kevesebb értelme van otthon antigéntesztet végezni, csak a PCR mutatja ki biztosan az új variánst
A hagyományos PCR-teszt nagy pontossággal mutatja ki az omikron BA.2-es alvariánsát is - hívja fel a figyelmet a Neumann Labs diagnosztikai laboratórium annak kapcsán, hogy az antigéntesztek előtt láthatatlan maradhat ez a fajta vírus.
„Az eredményt az esetleges pszichológiai okokon kívül az magyarázhatja, hogy akik kevesebbet keresnek, munkakörükből adódóan sokszor nem is tudnak otthonról dolgozni” – összegzik a beszámolóban, hozzátéve, hogy az egyes változók országonként nagyon éltérő képet festettek, a hozzáállásról kapott adatokat semmiképp nem szabad általánosítani. A konkrét társadalmi kontextus ismeretében viszont a kutatási eredmények segítséget jelenthetnek a Covid–19-cel kapcsolatos népegészségügyi kommunikációban.
A csapat az eredményt a Scientific Reports című tudományos folyóiratban publikálta.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
