Egy ideje már tudni lehet, hogy a Nemzetközi Űrállomás (ISS) napjai meg vannak számlálva. A szerkezet már 20 éve teljesít szolgálatot, és bár továbbra is teszi a dolgát, előbb-utóbb nyugdíjazni kell majd, hogy ne jelentsen veszélyt az űrhajósok számára. A NASA nemrég bejelentette, 2030-ig még egész biztosan az ISS mellett teszi le a voksát, azt azonban nem lehetett tudni, utána mi fog történni. Most ezzel kapcsolatban árult el részleteket a szervezet.

A NASA a tervek szerint kontrollált keretek között a Földnek vezeti majd az űrállomást, ami így a Csendes-óceánba fog majd zuhanni. A becsapódás helyét Point Nemóként említi a szervezet. Ezután az űrállomással kapcsolatos feladatokat már a magánszektor veszi át, amivel rengeteg pénzt spórolhat a NASA.

NASA

Phil McAlister, a NASA egyik igazgatója szerint a magánvállalatok pénzügyi és technológiai értelemben véve is képesek alacsony földkörüli pályán dolgozó szerkezetek kifejlesztésére, valamint a szervezettel közös üzemeltetésre.

A NASA az amerikai kongresszusnak írt jelentésében azt állítja, hogy az ISS nyugdíjazását követő évben 1,3 milliárd dollárt, utána pedig 2033-ig évente 1,8 milliárd dollárt takarít majd meg a költségvetésnek. Ez mai árfolyamon 402 milliárd, majd a következő években pedig 556,5 milliárd forintnyi megtakarítást jelenthet. Ezt az összeget a mélyűr kutatásának felgyorsítására szánná a NASA.

Jonathan McDowell asztrofizikus eközben arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelentésben nincs benne, hogy Oroszország segítene-e fenntartani a Nemzetközi Űrállomást 2030-ig. Több jel is arra utal, hogy nem: amellett, hogy az eszközök is kezdenek elévülni, több konfliktus is volt az elmúlt években az oroszokkal az ISS miatt.

Kihagyják Amerikát, közös holdbázist építhet Oroszország és Kína

Az orosz űrkutatási hivatal, a Roszkoszmosz még januárban közölte, kilépnek az amerikai holdkutatási projektből, hogy Kínával közöset indítsanak.

A tervek szerint 2031 elejére már senki nem tartózkodik majd az űrállomáson. Ekkor a hajtóművekkel a Föld felé kezdik majd el tolni a szerkezetet, míg az be nem lép a légkörbe. Ott darabjaira hullik majd, egy része elég, a 420 tonnás szerkezet maradéka pedig az óceánba csapódik majd. A Nemo-pontot egyébként űrhajótemetőnek is hívják: az elmúlt 50 évben rengeteg szerkezet került ki, többek között a MIR űrállomás is. Az embereket a becsapódás nem veszélyezteti, a legközelebbi település is 2690 km-re található onnan.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.