Számos lenyűgöző felvételt készített már a Hubble űrteleszkóp a küldetése során, ami segített abban, hogy jobban megértsük a bennünket körülvevő világegyetemet. Most egy újabb érdekességre bukkantak a szakemberek az egyik újonnan készült felvételen.

Az Európai Űrügynökség tudósai a Festő csillagképben található NGC 1705 kódjelű, a Földtől nagyjából 17 millió fényévre lévő törpegalaxisban figyeltek meg egy igen furcsa jelenséget. A kutatók szerint az NGC 1705 az elmúlt időszakban a "csillagkitörés" fázisán ment keresztül, ami ebben az esetben azt jelenti, hogy szokatlanul nagy arányú csillagképződést figyelhettek meg a szakemberek – írja a Space.com. Mindez azért furcsa, mert az ilyen galaxisok összetétele miatt a csillagképződés jóval kevésbé intenzív, mint egy átlagos galaxisban – például a Tejútrendszerben.

ESA / Hubble & NASA / R. Chandar

Ez azért lehetséges, mert az ehhez hasonló szabálytalan törpegalaxisok általában kevesebb kémiai elemből állnak, mint a nagyobb társaik, a meglévő elemek nagy része pedig hidrogén és hélium. Emiatt úgy vélik a szakemberek, hogy ezek hasonlóak a világegyetem legkorábban keletkezett galaxisaihoz. A most megfigyelt eseménysorozat tehát arra is jó, hogy modellezni tudjuk, mi történt a korai univerzumban.

A szakemberek egyébként a Hubble Wide Field Camera 3 nevű eszközével végezték el a megfigyelést, hogy tanulmányozzák egy speciális fény, a H-alfa hullámhosszát. Ennek vizsgálatával a csillagászok azt remélik, hogy felfedezik azokat a területeket, ahol a fiatal, energikus, csillagok ultraibolya fénnyel világítják meg az őket körülvevő gázfelhőket.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.