A világ legkisebb két szárazföldi csigafaját fedezte fel és írta le egy nemzetközi kutatócsoport, Páll-Gergely Barna, az Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének munkatársa vezetésével.
Az eddig ismert legkisebb szárazföldi puhatestű egy 2015-ben leírt borneói csigafaj volt, azonban azt egy észak-vietnámi barlangból most előkerült Angustopila psammion faj (jelentése ógörögül: homokszem) maga mögé utasította – áll az Agrártudományi Kutatóközpont közleményében. A felfedezést bemutató tanulmány a Contributions to Zoology nevű szaklapban jelent meg.
A világ legkisebbjének kijáró trófeát birtokló új faj héjának legnagyobb mérete 0,6 és 0,68 milliméter között változik, a legkisebb példány kalkulált térfogata pedig 0,036 köbmilliméter.
A Laoszban szintén most felfedezett másik parányi csigafaj, az Angustopila coprologos azért különleges, mert az élő példányok spirális mintázatban sárgolyókat helyeznek el a héjukon. A hasonló viselkedési mintázatok leggyakoribb magyarázata az álcázás. Ha ez ebben az esetben is igaz, akkor a 0,6 milliméternél alig nagyobb csigának is álcáznia kell magát, hogy elkerülje valamilyen ragadozó támadását. Mivel a sárgolyók valószínűleg a csigák ürülékéből készülnek, a faj az Angustopila coprologos nevet kapta, amely görögül ürülékgyűjtőt jelent.
A most felfedezett csigafajoknál a tudomány ugyan ismer valamivel kisebb, tengeri fajokat, a szárazföldön jelenleg ezek a legapróbbak.
A tudósok szerint a csigaméret alsó határát valószínűleg két tényező szabja meg. Az egyik az, hogy az újszülött csigának – amely körülbelül 0,2 milliméteres átmérőjű – megfelelő számú idegsejttel kell rendelkeznie ahhoz, hogy az életfolyamatai működjenek, a másik pedig az, hogy a kifejlett csigának elég nagynak kell lennie legalább egy tojás „előállításához”.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos kérdésekkel is foglalkozó Facebook-oldalát.