Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Éppen két éve annak, hogy a kínai hatóságok egy tüdőgyulladást okozó, korábban ismeretlen vírus miatt hermetikusan lezárták a 11 milliós Vuhan városát. A világ kutatói azonnal munkához láttak, de a tudomány nem egzakt dolog: az oltásokhoz és a járvány végéhez vezető úton néha a vírus is kicselezte az emberiséget. Emlékszük még arra, hogy maszkot nem szükséges viselni, és arra, hogy a vírusba egészséges fiatalok nem halnak bele, de egyébként sem kell aggódni, hiszen nem terjed el a világban?
Nehéz elképzelni, hogy a vuhani Jinyntan kórház valaha is a koronavírus-járvány első frontvonala volt. Az intézmény ma egy átlagos kórháznak tűnik, 2019 végén azonban itt kezelték a világ első Covid-19 betegeit, akik hamarosan a néhány sarokkal arrébb található Expo Központba is alig fértek el. Ez utóbbi ma már egy kiállításnak ad otthont, mely Kína koronavírus elleni harcának állít emléket.
Miközben az omikron variáns miatt Európában – így Magyarországon is – rekordokat dönt a napi új fertőzöttek száma, a téli olimpiára készülő Kína a hivatalos jelentések szerint az elmúlt két évet viszonylagos nyugalomban vészelte át. Ehhez persze soha nem látott biztonsági intézkedések is kellettek, aminek legnagyobb akciója éppen két éve kezdődött:
a hatóságok 2020. január 23-án hermetikusan lezárták a 11 milliós Vuhan városát.
A példátlan intézkedést nem sokkal azután jelentették be, hogy a helyi egészségügyi hatóságok 27 vírusos tüdőgyulladásos esetet jelentettek. A legtöbb beteg valamilyen módon kötődött a vuhani halpiachoz, ahol élő állatokat is árultak, és bár sok szakértő ma már kétli, hogy a koronavírus innen eredt, a piac ma is zárva van. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az új típusú koronavírust (sorrendben a hetediket, mely emberről emberre is képes terjedni) 2019-nCoV névvel illette.
Összehasonlításképp: a másfél milliárdos országban ekkor 571 igazolt fertőzött volt, és 17 halott. Ekkor még senki nem sejtette, hogy az új típusú koronavírussal megfertőződöttek közül 2022 januárjára világszerte több mint öt és félmillió ember hal meg, és igazoltan közel 340 millió ember fertőződik meg.
Nem ez volt azonban az egyetlen bizonytalanság. Bár a kutatók számára egyáltalán nem ismeretlenek az emberi koronavírusok, most valami teljesen újjal álltak szemben. Kínai tudósok ugyan szinte azonnal elérhetővé tették a vírus genetikai kódját, az kérdések száma mégis végtelen volt: milyen gyorsan terjed, mekkora a halálozás, tényleg csak az időseket veszélyezteti, fertőzhet-e ruhán keresztül, használ-e egyáltalán a maszk?
Mára persze már tudjuk, hogy a távolságtartás, a fertőtlenítés és a maszkhordás, a kínaihoz hasonló lezárások lassítják a vírus terjedését. Bár egy-egy új és veszélyes mutáció bármikor felbukkanhat, az omikron variáns most először arra is reményt adott, hogy az emberiség nagy része enyhébb tünetekkel eshet át a betegségen, mely a pandémiát hamarosan az influenzához hasonló endémiává alakítja. Nem volt ez azonban mindig így: két év tudásával, és immár az ötödik hullám árnyékában ma már arra is érdekes visszanézni, milyen hírek terjedtek az akkor Magyarországon szinte még ismeretlen vírusról.
Ki hal bele?
A hvg.hu-n 2020. január 9-én írtunk először a Covid-19-ről, melyben arról adtunk hírt, hogy a kínai járványt egy új típusú koronavírus okozza. Azóta Magyarországon már közel 41 ezer vírussal fertőzött ember hunyt el.
Róluk az operatív törzs gyakran megjegyzi, hogy „többségében idős, krónikus betegek" – legalábbis (hétköz)napi jelentéseikben a mai napig szerepel ez a kifejezés. Pedig, ha valamit megcáfolt az elmúlt két év, az az, hogy az új típusú koronavírus csak az idősekre jelent komoly veszélyt. Ez a tévhit sokáig tartotta magát annak ellenére is, hogy a járvány egyik első és leghíresebb áldozata a 34 éves kínai szemész, Li Ven-liang volt, aki először küldött figyelmeztetést kollégáinak a járvány veszélyéről.
Magyarországon az első hullámban a koronavírus főleg az idősotthonokban szedte áldozatait, ezért nem volt nehéz az „idős, krónikus betegeket” középpontba állító kommunikáció. Ráadásul ekkor még a tudósok sem sejtették, hogy az első variáns után hamarosan megérkezik a delta, majd az omikron, melyek esetében már egyáltalán nem állja meg a helyét a fiatalokra nézve kedvező megállapítás.
„Nem mindenkinek olyan erős az immunrendszere, van, aki meghal egy vírusos tüdőgyulladásban, de ez nagyon ritka. Egy átlagos fiatal, középkorú ember nem betegszik meg a vírustól, vagy csak enyhe tünetei lesznek – mondta 2020 februárjában Szlávik János infektológus, aki ekkor az elérhető tudományos tapasztalatokra hivatkozott, de a vírus sajnos megcáfolta a szavait.
Az omikron variánsról ráadásul az Egyesült Államokban már azt is feljegyezték, hogy sokkal több kisgyermek kerül vele kórházba, mint a korábbi hullámokban.
Megvéd a maszk?
„Az átlagember számára nem túl hatékonyak a maszkok abban a tekintetben, hogy megelőzzék a vírus terjedését. Szakértők azon az állásponton vannak, hogy sokkal hatásosabb, ha alaposan kezet mosunk, nem érünk az arcunkhoz, és elkerüljünk a közvetlen kapcsolatot olyannal, aki lehet, hogy fertőzött” – írtuk egy tanulmányra hivatkozva 2020 januárjában, amikor Magyarországon még csak távoli hírekből ismertük a koronavírust.
Ez volt az az eset, amikor mi sem sejthettük, hogy nem sokkal később teljesen más lesz a tudományos konszenzus, és ma már zárt térbe sem lehet maszk nélkül bemenni. A kezdeti kijelentésnek stratégiai okai is lehettek: mivel a világban akkor még nem volt elég arcmaszk, a hatóságok igyekeztek a frontvonalban küzdő egészségügyi dolgozóknak megőrizni, nem volt ez máshogy Magyarországon sem. A magyar kormány is sokáig kitartott amellett, hogy nem vezeti be a kötelező maszkviselést, de a második hullám csúcsán kénytelenek voltak meggondolni magukat, és zárt térben most is kötelező az orrot és az arcot eltakarni.
Nem győzzük hangsúlyozni, hogy a maszkkal kapcsolatos ellentmondó nyilatkozatok sem azért születtek, mert bármelyik kutató is rosszul értelmezte volna az adatokat. A tudományos megfigyeléseknek idő kell, és mára már közmegegyezés van arról, hogy a maszkviselés szükséges, lassíthatja a vírus terjedését.
Lehet mindenkit tesztelni?
Az új típusú koronavírus diagnosztizálása, illetve ennek sebessége komoly fejtörést okoz. Az egyetlen megbízható módszer az úgynevezett PCR- teszt, ami nem új, viszont meglehetősen időigényes – adtuk hírül szintén két éve, a vuhani lezárások idején.
Bár a járvány kezdeti időszakában ez valóban így volt, nagy szerencsére a tesztelési helyzet is sokat változott. Ma a PCR-tesztek mellett már több különböző gyorsteszt is elérhető, melyeket otthon is el tudunk végezni, bár előfordulhat, hogy utóbbiak tünetmentes betegeknél fals negatív eredményt adnak. A fejlesztések odáig jutottak, hogy már PCR-tesztekből is létezik otthon elvégezhető, a gyerekeknek pedig külön „nyalókás” nyáltesztet diagnosztizáltak.
Magyarországon nem is a tesztek mennyisége a probléma, sokkal inkább az áruk. Sok más európai országgal ellentétben nálunk az állam nem támogatja őket, és még a legolcsóbb gyorstesztekért is 3-4000 forintot kell fizetni. Egy négyfős családban ez komoly kiadás, nem csoda, hogy sok óvodában nem tudják megszervezni, hogy rendszeresen teszteljék a gyerekeket, akármennyire is szeretnék. Ausztriában ezzel szemben szinte két kézzel szórják az ingyen teszteket a lakosságnak, mint ahogy ebben a cikkünkben megírtuk.
Teljes lezárás kell
Amikor kiderült, hogy a koronavírus nem áll meg Kína határainál, az európai országok egy megoldást láttak: lezárták a határaikat, és gyakorlatilag az országaikat is. Amíg nem voltak oltások és megfelelő gyógymód sem, addig ez jó ötletnek bizonyult, de az elmúlt két évben kiderült, hogy hosszú távon nem tartható.
Ez szintén nem azt jelenti, hogy a lezárások nem lassítják a vírus terjedését, Magyarországon részben ennek volt köszönhető, hogy miután kiderült, hogy Európában is terjed már a vírus, viszonylag könnyen megúsztuk az első hullámot. Egy idő után már a gazdasági szempontokat is figyelembe kellett venniük a kormányoknak, így mióta létezik és mindenki számára elérhető a koronavírus elleni oltás, nem szeretnek élni a lezárások eszközével.
Arról nem is beszélve, hogy az omikron variáns eddigi tudásunk szerint teljesen máshogy viselkedik, mint a vírus korábbi mutációi: soha nem látott gyorsasággal terjed, ezért sok országban már rájöttek, hogy a lezárásoknak nem sok értelmük van, sőt Magyarországon is lerövidítették a karanténidőszakot. Ennek nem csak az az oka, hogy szerencsére gyorsabban gyógyulnak a fertőzöttek, hanem a munkahelyek sem tudnak megbirkózni a rengeteg kieső dolgozóval. Mára oda jutottunk, hogy Franciaországban már a pozitív teszttel rendelkező egészségügyi dolgozók is bemehetnek dolgozni, ha tünetmentesek.
Közel két év után került elő a kínai újságíró, aki elsők közt tudósított Vuhanból a koronavírus-járványról
