A globális élelmiszertermelés az emberi tevékenység okozta üvegházhatású gázkibocsátás egyharmadáért felel. Az új, nagyszabású tanulmány szerint az állatok húsának hasznosítása kétszer nagyobb környezetszennyezést okoz, mint a növényi eredetű élelmiszerek előállítása.

A kutatás megállapította, hogy az élelmiszertermelés teljes rendszere, például a mezőgazdasági gépek használata, a műtrágya-permetezés és a termékek szállítása évente 17,3 milliárd tonna üvegházhatású gázkibocsátással jár. Ez több mint kétszerese az Egyesült Államok teljes károsanyag-kibocsátásának, és az összes globális kibocsátás 35 százalékát teszi ki.

Atul Jain, az Illinois-i Egyetem klímakutatója, a Nature Food című szaklapban megjelent tanulmány társszerzője elmondta, hogy a kibocsátás mértéke számukra is meglepő volt. Mint kiemelte, mivel a tanulmány az élelmiszertermelés teljes folyamatát átfogja,

a politikai döntéshozóknak érdemes felhasználniuk az eredményeket annak kidolgozására, hogyan lehetne az üvegházhatású gázok kibocsátását kordában tartani.

A The Guardian által ismertetett kutatás megállapította, hogy a húsukért tenyésztett állatok tartása sokkal rosszabb hatással van az éghajlatra, mint az emberi fogyasztásra szánt gyümölcsök és zöldségek termesztése és feldolgozása, megerősítve a korábbi tanulmányokat a hústermelés, különösen a marhahús előállításának a környezetre gyakorolt óriási hatásáról.

A tehenek, sertések és más állatok élelmezési célú felhasználása, valamint a takarmányozás az élelmiszertermelésből származó összes kibocsátás 57 százalékáért felelős, míg 29 százaléka származik a növényi eredetű élelmiszerek termesztéséből. A fennmaradó rész a termőföld egyéb felhasználásából származik, például a gyapot vagy a gumi termesztéséből. A marhahús önmagában az élelmiszertermelés során keletkező üvegházhatású gázok kibocsátásának negyedéért felelős.

A tanulmány számításai szerint a világ összes termőterületének nagy részét az állatok, és nem az emberek etetésére használják. Az állattartás ráadásul nagy mennyiségű metánt, erős üvegházhatású gáz kibocsátásával jár.

A tudósok kiszámolták, hogy egy kilogramm gabona előállítása 2,5 kilogramm üvegházhatású gázkibocsátással jár, míg ugyanennyi marhahús 70 kilogramm üvegházhatású gázt küld a légkörbe. A kutatók szerint a társadalomnak tudatában kell lennie ennek a jelentős különbségnek az éghajlati válság kezeléséhez.

Jain elmondta, hogy vegetáriánusként kutatását részben az motiválta, hogy szeretett volna tisztában lenni saját karbonlábnyomával. Mint hangsúlyozta, a kutatás célja ugyanakkor nem az volt, hogy rávegyen bárkit étrendje megváltoztatására, nem akarják ráerőltetni nézőpontjukat másokra, de úgy gondolják: "ha az embereket aggasztja az éghajlatváltozás, akkor komolyan el kellene gondolkodniuk azon, hogy változtassanak étkezési szokásaikon".

A kutatók több mint 200 országból származó adatok alapján olyan adatbázist hoztak létre, amely 171 növény és 16 állati termék egységes kibocsátási profilját tartalmazza. Megállapították, hogy Dél-Amerika az a régió, ahol a legnagyobb az állati eredetű élelmiszerekből származó kibocsátás aránya, ezt követi Dél- és Délkelet-Ázsia, majd Kína. Az élelmiszerekkel kapcsolatos kibocsátások Kínában és Indiában gyorsan nőttek, mivel a növekvő jólét és a kulturális változások miatt ezekben az országokban több fiatalabb ember kezdett húsalapú étrendet követni.

A tanulmány az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által korábban közzétett becslésnél többet számolt a hús éghajlati hatására. A FAO szerint ugyanis az összes kibocsátás mintegy 14 százalékát okozza a hús- és tejtermelés.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos kérdésekkel is foglalkozó Facebook-oldalát.