Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A véletlennek köszönhetően került reflektorfénybe tavasszal az ország legidősebb, 98 évesen is praktizáló háziorvosa, amikor a koronavírus elleni vakcinát a Semmelweis Egyetem rektora személyesen adta be neki. A rubindiplomás doktor 0-24 órában a páciensek rendelkezésére áll I. kerületi lakás- rendelőjében, telefonon, interneten is bárki számára elérhető. “Hogy van ehhez merszem?” – jegyzi meg arról, hogy hetekre, hónapokra előre tervez.
hvg.hu: Több mint hetven éve háziorvos. Hogyan képes a mai napig ekkora elánnal csinálni, mi a titka az irigylésre méltó aktivitásának?
Körmendi István: Nem tettem érte különösebben. A hosszú élet alapvetően genetikai adottság. Nem ittam, nem dohányoztam, vigyáztam arra, hogy ne szedjek fel felesleges kilókat. Iszonyú sok stresszben volt mindig részem. Fiatalon öt-hat szál cigarettát szívtam, de 35 éves koromban elhatároztam, hogy leszokom. Hajtásban élni és dohányozni, a kettőt nem lehet sokáig büntetlenül csinálni.
hvg.hu: A stressznek, hajtásnak egy része minden munkakörben a bürokratikus viszonyokhoz köthető. Mennyi küzdelmet kellett, kell folytatnia az éppen aktuális egészségügyi szervezetekkel?
K. I.: A háziorvoslás minden korban nagyon nehéz és küzdelmes szakág.
Mi, házorvosok egy sorsnívón futunk a pedagógusokkal. A tanárokhoz hasonlóan a nemzet napszámosai vagyunk, anyagilag, megbecsülésben. Az orvosi hierarchiában a háziorvosok mindig kissé lenézett, lesajnált társadalmi réteg volt.
A kórházi, intézeti munkametódus sokkal könnyebb volt olyan értelemben, hogy a főnökkel, a másik kollégával meg lehetett beszélni a beteg problémáját. Kint a praxisban viszont magunkra vagyunk hagyatva, sokszor tíz perc alatt kell meghozni sorsfordító döntéseket, és amennyire csak lehet, definitív, teljes körű ellátást nyújtani a betegnek.
A szocializmus alatt, az SZTK rendszerben is spórolt az állami kassza, megszorítások között végeztük a munkánkat. Akkoriban még tíz napra való gyógyszert lehetett egyszerre felírni, én meg notórius módon egy hónapra láttam el a betegeket recepttel. Állandóan a nyakamon voltak a vényellenőrök, egyszer még be is rendeltek az Egészségügyi Minisztériumba. Ott is elmondtam, hogy miért kéne havonta háromszor jönnie egy betegnek a receptért, a fennmaradó időt továbbra is azoknak a javára fordítom, akiket nem lehet öt perc alatt elintézni.
Sokakat már csak azért sem, mert lelkizni is kell a pácienssel. Amikor nem találom, mitől szúr a szíve, görcsöl a gyomra, a lelki problémáiról kérdezem és akkor kiderülnek az anyagi, párkapcsolati, munkahelyi gondok. Ezekre nincs receptem, de legalább hagyom, hogy kibeszélje magát.
| Család, orvos |
Körmendi István 1923-ban született Budapesten. Családjával 1929-ben költöztek abba a lakásba, ahol jelenleg is él, és ahol háziorvosi rendelője is található. Az I. világháborúban katonaorvosként szolgáló édesapja 1920-ban kezdte meg háziorvosi praxisát, amelyet 1957-ben átvett tőle. Az apa személyisége, orvosi tevékenysége példamutató volt számára, de a zsidótörvények lehetetlenné tették, hogy az egyetemen folytassa orvosi tanulmányait. “Elszánt voltam, csak azért is alapon belógtam feketén előadásokat hallgatni.” A munkaszolgálat kettétörte az egyetemi éveit. A háború után, 1950-ben sikerült befejeznie az orvosi egyetemet; a Pázmány Péter Tudományegyetemen avatták doktorrá. Első munkahelye a budapesti II. számú Gyermekklinika volt, bár nem kívánt gyermekorvos lenni. Egy év múltán behívták katonai szolgálatra, amit a Központi Honvédkórház fertőző, illetve belgyógyászati osztályán teljesített. Aktív működése idején részt vett a medikusok gyakorlati oktatásában. 1989-ben nyugdíjaztak, utána két évig helyettesített, majd amikor bevezették a szabad orvosválasztásos rendszert, újra háziorvos lett. Lánya és veje is továbbviszi a gyógyítás hagyományát a családban. |
hvg.hu: Milyen szerepet tulajdonít a prevenciónak?
K. I.: Rendkívül nagy hangsúlyt fektetek a megelőzésre, a felvilágosításra. A háziorvoslás-családorvoslás című, két kötetes könyvemben külön fejezetet szentelek ennek a témakörnek. Rémes egészségügyi kulturálatlanságot tapasztalok a lakosság körében. A prevenciót akadályozza, ha valaki figyelmen kívül hagyja a különböző rizikófaktorok elleni védekezést. Ha azt látom, hogy két éven belül nem volt semmilyen szűrővizsgálata annak, aki mondjuk náthával, torokfájással keres fel, elküldöm egy általános laborszűrésre. A szív- és érrendszeri betegségek vonatkozásában alaprizikó a magas koleszterin, húgysav, az emelkedett vércukor és vérnyomás. Azt szoktam mondani, hogy halál ellen nincs orvosság, de a halál időpontját megelőző módszerekkel, akár évtizedekkel is ki lehet tolni. Találóan fogalmazta meg egy amerikai professzor, hogy az Egyesült Államokban sok millió ember úgy jár-kel, hogy nem tudja, egy időzített bomba ketyeg a koponyájában.
hvg.hu: Európai viszonylatban a magyarok tíz évvel korábban halnak meg, mint egyes nyugati országok lakói. Ön szerint ez mennyiben az alulfinanszírozott egészségügyi rendszer, illetve az egészségtudatos életmód hiányának a következménye?
K. I.: Éppúgy szerepe van benne az egészségügy leterheltségének, a rengeteg akadálynak, amit én gyakran áthágok. Sok vizsgálatot azért nem tudok elvégeztetni, mert a háziorvosi kódommal a rendszer nem engedélyezi. Ilyenkor rámenősnek kell lenni, a szakorvostól kérem, hogy javasolja a vizsgálatot a diagnózis pontosítása céljából. Ugyanez vonatkozik a terápiára, az OEP által nem támogatott gyógyszerekre, a CT-re, az MRI-re, számos vizsgálatra, amihez előjegyzés kell.
Másrészt az egészségtudatossághoz hozzátartoznak az egészségügyi alapismeretek. Meglepődtem, amikor egy páciensem amerikai férje egy szép napon azzal állított be hozzám, hogy egy checkupot, azaz általános szűrővizsgálatot kér. Magyar ember még nem keresett fel ilyen kéréssel. Czeizel Endre annak idején iskolásoknak szóló egészségügyi tankönyvet írt, amit a baloldali kormány idején bevezettek a tananyagba, majd a 2010-es választások után kivették. Czeizel megkérdezte az akkori államtitkártól, hogy miért szüntették meg ezt a tantárgyat, mire azt a választ kapta: “Professzor úr, hogy képzeli, 14 éves gyerekeket szexuális felvilágosításban fogunk részesíteni?” A "fürdővízzel együtt a gyereket is kiönteni" tipikus esete.
hvg.hu: Mit gondol a digitális transzformációról, az adatalapú gyógyításról, a mesterséges intelligenciával dolgozó orvosi eszközökről?
K. I.: Csodálatos élmény volt végigkísérni az orvostudomány fejlődését. Mai szemmel nézve, mintha kuruzslók lettünk volna hetven éve, amikor diplomáztam. Harminc évvel ezelőtt még a hírét sem hallottuk a molekuláris biológiának, ma viszont már az orvoslás egyik alapépítménye. Az 50-es években az EKG készülék akkora volt, mint egy fél asztal, úgy gurították oda a betegágyhoz a kórházakban, most meg akkora is létezik, mint egy mobiltelefon. A mesterséges intelligencia óriási segítség például az onkológiában, de észnél kell lenni a használatával, mert a gép is tévedhet.
Soha nem fogja nélkülözni az orvostudomány az orvos-beteg kapcsolaton alapuló kommunikációt, hogy az orvos a saját tudását használja.
Két nagyon érdekes élményem volt a telemedicinával kapcsolatban. A járvány óta a területemen betegellátás zöme telefonra, e-mailre állt át. Egy páciensem azzal hívott fel, hogy összevisszaságot érzett a mellkasában. Kértem, hogy tegye a mobilját a mellkasán bizonyos helyekre, ritmuszavart diagnosztizáltam, ami azonnali véralvadásgátlót és egy bizonyos ritmusszabályozót igényel. Átküldtem a beutalót elekronikusan a betegnek, majd az illetékes kórház kardiológiai osztályán a diagnózisomat megerősítve azóta is ezt a kezelést kapja. Ötven évvel ezelőtt éjjel kettőkor egy fiatal nő, akinek a férje külföldön volt, komoly hasfájás miatt fordult hozzám telefonon. Önvizsgálatot csináltattam vele, ami alapján méhen kívüli terhességre gyanakodtam. Kiküldtem hozzá a betegszállítókat, reggel hívtam a kórházat, megoperálták méhen kívüli terhességgel.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos hírekkel is szolgáló Facebook-oldalát.
