A szokottnál jóval aktívabbá válnak az agy bizonyos területei nyelvtanulás során. Az aktivitás mérése pedig visszajelzést adhat a tanulási módszer hatékonyságáról.
Miután az emberek közötti kommunikáció legfontosabb része a beszéd, az agy messzemenően ráhangolódhat ennek megértésére, azaz a nyelvhasználatra. Amikor egy új nyelvet tanulunk, akkor az agy bizonyos területei a szokottnál jóval aktívabbá válnak: a nyelvtani központ és a megértési terület a bal frontális lebenyben, valamint a hallásfeldolgozás és a szókincs terület a falcsonti és a halántéki lebenyben. Emellett az emlékezetben részt vevő és a látást kezelő területek is aktívan támogatják ezeket. Az anyanyelven kívül a második vagy a harmadik nyelv elsajátításáért is ugyanazok a régiók felelősek.
Japán szakemberek azt vizsgálták, mennyire követhető nyomon a nyelvtanulás ezen régiók monitorozásával. A Tokiói Egyetem idegkutatói 15, húsz év körüli európai fiatalt vontak be kutatásaikba. A résztvevők korábban angolt tanultak, sosem jártak Japánban, és a japán nyelvet sem ismerték. Miután Tokióba költöztek, japánul kezdtek tanulni, naponta legalább három órát.
Jó pár hét múlva a hallgatók olvasási és szövegértési feleletválasztós teszten vettek részt. A kutatók azért részesítették előnyben azt a „passzív” módszert az aktívval (írás, beszéd) szemben, mivel az előbbi eredményei objektívebben mérhetők. A tesztek során mágneses rezonancia alapú berendezéssel követték nyomon az alanyok agyi aktivitását, figyelték a véráramlást az agy belsejében, ami megbízható mutatója az idegsejtek aktivitásának.
A vizsgálat első fordulójában valamennyi résztvevőnél jelentősen megnőtt a véráramlás a korábban említett agyi területeken, ami arra utalt, hogy a kísérleti alanyok keményen dolgoznak a karakterek vagy a hangok felismerésén. Később viszont már csökkent az agyi aktivitás, miután a megértéshez elég volt kevesebb energia is.
Miután az első hónapokban kvantitatív módon mérhető a nyelvi készségek javulása az agyi aktivitások nyomon követésével, objektíven össze lehet hasonlítani a nyelvtanulás különböző módszereit, és kiválasztható közülük a leghatékonyabb technika – állítják a kutatók. De ugyanez a módszer a gyógyítás világában is bevethető, hiszen segítséget nyújthat ahhoz, hogy agyi sérülés vagy agyvérzés után minél hamarabb vissza lehessen szerezni a nyelvtudást.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos hírekkel is szolgáló Facebook-oldalát.