Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A búzacsírában, diófélékben, gombákban és a férfiak ondójában megtalálható természetes anyag, a spermidin javítja az emlékezőképességet – legalábbis az ezzel etetett idős egerekben és legyekben.
Erre jutottak a Grazi, Berlini és Innsbrucki Egyetem, valamint a magyarországi Állatorvostudományi Egyetem kutatói két tanulmányukban, melyeket a Cell Reports című tudományos lapban mutattak be. A spermidin nagy koncentrációban fordul elő élelmiszerekben, például búzacsírában, brokkoliban, grapefruitban, körtében és szójababban. Ez a természetes poliamin megvan minden emberi sejtben, de különösen gazdagon található meg a spermában, ahol elsőként mutatták ki jelenlétét. A spermidin koncentrációja az anyagcsere gyorsulásával növekszik, míg lassulásával és a kor előrehaladtával csökken.
Több mint egy évtizede fedezte fel Frank Madeo bécsi molekuláris biológus munkatársaival, hogy a test által termelt anyag felgyorsítja a sejtek öntisztító folyamatát, az úgynevezett autofágiát. A megfigyeléseik szerint az élesztő, a gyümölcslegyek és a fonálférgek spermidinnel táplálása növeli az élettartamukat.
A kutatók ezúttal megállapították, hogy az egereknél és legyeknél a kognitív teljesítmény is javult, ha spermidinnel dúsított táplálékot kaptak.
A vizsgálatok szerint javult az agy mitokondriumainak működése. Ezek a "sejterőművek" az energiaellátásért felelnek. Az idegsejtek nagy energiafelhasználása miatt a mitokondriumok fontos szerepet játszanak az agyban. Ha jól működnek, segítik az emlékezőképességet.
Az anyagot a tudósok az állatok táplálékába és ivóvizébe tették bele. Ezáltal kimutatható volt, hogy a szájon át adott spermidin eljutott az egerek agyába, majd az egerek jobban teljesítettek az emlékezetet vizsgáló tesztekben, mint azok a fajtársaik, melyek nem kaptak spermidint – mondta Andreas Zimmermann, a Grazi Egyetem tudósa.
Egy további vizsgálatban felismerték, hogy a spermidin támogatja a proteinelőállítás egyik központi proteinjének speciális módosítását. A folyamat segíti a mitokondriális proteinek előállítását, ami által ismét javul a mitokondriumok működése.
A kutatók azt akarják megvizsgálni, hogy az eddigi, állatmodelleken született eredmények alkalmazhatók-e emberek esetében is.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
