Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A Bergeni Egyetem és a GRID Arendal kutatószervezet szakemberei szerint a műanyagszemét jobban veszélyezteti a mangrovékat, mint a korallzátonyokat.
A természetfilmek egyik legismertebb szereplői a mangrovék. Ezek a növények a trópusi növényzeti övben a folyók torkolataiban, valamint a sós tengervíz közelében élnek, emiatt a folyók által hordott műanyagszemét kifejezetten veszélyes rájuk nézve – hogy mennyire, azt a Bergeni Egyetem, valamint a GRID Arendal kutatószervezet szakemberei mérték most fel.
A Bergeni Egyetem és a GRID Arendal kutatószervezet közös jelentése az első értékelés, amely a part menti környezet folyókból származó műanyagszennyezettségét vizsgálja. |
A Science of the Total Environment című tudományos szaklapban megjelent tanulmányuk alapján a mangrovék 54 százaléka 20 kilométeres távolságban van olyan folyótól, amely évente több mint egy tonna műanyagszemetet juttat az óceánba. Mint kiderült, különösen a délkelet-ázsiai mangrovékat fenyegeti a műanyagszennyezettség. A korallzátonyok vannak a legkevésbé veszélyben, csupán 17 százalékuk van egy ilyen folyó 20 kilométeres közelségében.
A tanulmányból kiderült, a folyók által a tengerekbe, óceánokba hordott plasztik nagy része a partvidék mentén elakad, egyes partvidéki térségek azonban több szemetet ejtenek csapdába, mint mások.
A kutatók a partvidéki ökoszisztémák térképét egyeztették a folyókból származó és a tengerekbe kerülő műanyagszemétről szóló legaktuálisabb információkkal, hogy kiderítsék, mely part menti területek a legveszélyeztetettebbek.
Eredményeik szerint a folyók deltájába kerül a folyókból származó műanyagszemét 52 százaléka, holott a deltavidékek csak a globális partvidékek egy százalékát alkotják. A sziklás partok viszont a hulladéknak csak hat százalékát fogják fel, holott ezek a vidékek teszik ki a globális partvidék 73 százalékát.
A part menti régiók egyik típusa sem mentes a folyók szemetétől.
Délkelet-Ázsia a leginkább érintett terület a világon. Korábbi vizsgálatok arra jutottak, hogy a műanyagszennyeződés 86 százaléka ázsiai folyókon keresztül jut az óceánokba. Ez a fő oka annak, hogy a délkelet-ázsiai mangrovékat ennyire veszélyezteti a műanyagszennyezettség.
A tanulmány szerzői szerint a hatóságoknak kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a műanyagszennyezettség csökkentésére azokon a területeken, ahol a folyók érzékeny és védett ökoszisztémák közelében jutnak el a tengerekbe.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
