Tech MTI 2021. január. 04. 17:03

Fehér márványból készült ágyat is őrző, 1400 éves sírt tártak fel Kínában

A kínai Henan tartományban fekvő Anjangban tárták fel a régészek azt az 1400 éves síremléket, amelyben a buddhizmusra és egy ősi perzsa vallásra utaló leleteket is találtak.

A téglából épült sírhely a Szuj-dinasztia korából (581–618) származik. A fehér márványból készült ágyra a sír tulajdonosának életéről tudósító jeleneteket és vallási történeteket véstek. Az ágy mindkét végén az ősi perzsa vallás, a zoroasztrianizmus egy alakja látható. De buddhista stílusú lótuszábrázolásokat is faragtak bele – mondta Csiao Peng, az anjangi ásatások igazgatója.

A márványágy díszítése betekintést enged a Szuj-dinasztia korának kőfaragási technikájába, és a kínai síremlékekben található kőágyak fejlődésének, formálódásának tanulmányozásához is adalékkal szolgál – fűzte hozzá Csiao.

AFP / Li An / XINHUA

A helyi régészeti intézet vezetője, Kung Tö-ming elmondta, hogy a sírban egy Csü Csing nevű ember és a felesége nyugszik. A sírfeliratok nemcsak a pár nevét árulják el, hanem beavatnak életük egyes részleteibe is.

Kung szerint a Csü család Lunghszi régióban élt a mai Kanszu tartományban. A régió egykor fontos része volt az ősi selyemútnak, az európai, nyugati és közép-ázsiai kulturális hatások is nyomot hagytak benne.

AFP / Li An / XINHUA

Az ágy és az azon szereplő többtucatnyi kép, amelyek a buddhizmussal és zoroasztrianizmussal kapcsolatosak, a keleti és nyugati civilizáció egymásra hatását bizonyítja, és segítséget nyújt az etnikai és vallási keveredés tanulmányozásához – magyarázta Kung.

Az ásatások 2020 áprilisában kezdődtek a sír feltárására. Azóta több mint 120 lelet, köztük kőből készült edények és agyagedények kerültek elő.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

Hirdetés
hvg360 Ligeti Nagy Tamás 2025. január. 05. 19:30

"Nem csak egy eszköz, hanem ügynök" – Harari elmagyarázza, miért veszélyesebb a mesterséges intelligencia az atombombánál is

Miután az ember lassan beletörődik a múlt megváltoztathatatlanságába, és a jelenben nem igazán érzi jól magát, úgy döntött: a jövőt megtartja magának. Yuval Noah Harari izraeli történész új okoskönyvében az információs hálózatok fejlődését vizsgálva arra jut, lehet, hogy az emberiség történetét Valaki Más írja.