Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A világ 142 országában összesen több mint 150 ezer embert kérdeztek meg arról, áldásnak vagy átoknak tartja-e a mesterséges intelligenciát. A válaszok nemcsak országonként, szakmánként is jellemző különbségeket mutattak.
A mesterséges intelligenciával kapcsolatban erősen megoszlanak a vélemények. Sokan úgy látják, a megváltást hozhatja el az emberiség számára: gyorsabban találhatunk gyógyszert a betegségekre, megoldást találhat a globális felmelegedés ellen, vagy egyszerűen csak hatékonyabb lesz tőle egy város működése. Vannak azonban olyanok is, akik nem ennyire derűlátók.
Elon Musk például úgy véli, az AI háttérbe szoríthatja az embert, de Stephen Hawking is azon a véleményen volt, hogy a gép átveszi majd az uralmat. Egy új tanulmány készítői arra keresték a választ, a világ mely régióiban mennyire bíznak az emberek a mesterséges intelligenciában.
Az Oxfordi Egyetem kutatócsoportja a világ 142 országában összesen 154 195 ember megkérdezésével végzett vizsgálatot az ügyben, tavaly május és idén január között. A felmérés során az egyik kérdés kifejezetten arra vonatkozott, hogy az adott országban élők hogyan látják a mesterséges intelligencia hatását: jobb vagy rosszabb lesz-e az életük tőle a következő 20 évben?
A most publikált válaszokból kiderült: a leginkább a latin-amerikai országokban, valamint Észak-Amerikában gondolják úgy az emberek, hogy az AI-nak káros hatása lesz rájuk nézve (a válaszadók 49 és 47 százaléka gondolta így), míg Európában az így válaszolók aránya csupán 25 százalék volt.
A kutatók készítettek egy hőtérképet is, amelyen országokra lebontva is láthatjuk, miként vélekednek az emberek. A 0-tól 0,7-ig terjedő skálán minél kisebb az érték, annál biztonságosabbnak tartják az emberek a mesterséges intelligenciát, míg a nagyobb eredmény azt mutatja: szerintük inkább ártalmas lesz az algoritmus.
A magyarok 37,5 százaléka véli inkább ártalmasnak a dolgot, azaz a magyar átlag lényegében semleges: csoportosan nézve nem félünk a mesterséges intelligenciától, de nem is gondoljuk, hogy mindent jóra fordít. Ezzel az eredménnyel ugyanakkor európai szinten az optimistákhoz tartozunk.
Hasonló érték jött ki Ukrajnára (37,4%), Lengyelországra (38,3%), Bulgáriára (34,7%) és Hollandiára (37,4%) is. Az oroszok már jobban tartanak tőle (42,2%), az európai országok közül pedig Belgiumban (59,1%) és Bosznia-Hercegovina (63,9%) gondolkodnak a leginkább negatív módon a mesterséges intelligencia által hozott következményektől.
Kínában az emberek szinte vakon megbíznak a mesterséges intelligenciában, annak ellenére, hogy a hatalom a totális megfigyelés kiépítésére is használja azt. Ott csupán a válaszadók 8,7 százaléka mondta, hogy tart a gépi okosságtól, míg a megkérdezettek 59 százaléka kifejezett előnyökre számít annak kapcsán.
A tanulmány szakmákra lebontva is megpróbálta megválaszolni, ki miként gondolkodik a mesterséges intelligenciáról. Például az építőiparban és a gyártásban dolgozók több mint 40 százaléka gondolta úgy, hogy káros hatása lesz az algoritmusnak. Ami nem csoda, tekintve, hogy ezeken a területeken sok munkafolyamat automatizálható. A legoptimistábban a kormányzati és az üzleti élet szereplői gondolkodnak a kérdésben, az esetükben a válaszadók 47 százaléka tekint vágyakozva a technológiára.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
