Bár a Google Térkép navigációja egyszerűnek tűnhet, azon, hogy minden adat és előrejelzés pontos legyen, igen összetett rendszer dolgozik a háttérben. Erről osztott most meg néhány kulisszatitkot a Google.
Aki a Google Maps mobilos alkalmazását használja a navigációra, az már megszokhatta, hogy ha beül az autóba, elindítja az appot és beüti, hogy merre szeretne menni, a legfontosabb információkat azonnal maga előtt láthatja. Ilyen például az, hogy merre kellene elindulni, milyen erős a forgalom az adott útvonalon, illetve, hogy mikorra érhet célba. Bár ma már magától értetődő, hogy ezeket az adatokat láthatjuk, ahhoz, hogy ez valóban így legyen, egy igen komoly rendszer dolgozik a háttérben.
Ahhoz, hogy a Google meg tudja jósolni, hogy milyen forgalom várható egy adott útszakaszon, a rendszer elemzi a korábbi forgalmi mintákat. Előfordulhat például egy adott útszakaszon reggel 6 és 7 óra között 90 km/h-val haladnak az autók, délután viszont már csak 50 km/h-val. Az ezeket az adatokat tartalmazó adatbázis aztán összeveti az információkat az élő forgalmi helyzettel, és a gépi tanulás segítségével megpróbálja megjósolni, hogy milyen forgalom várható az adott útszakaszon a nap egy adott időszakában.
[Jönnek a közlekedési lámpák a Google Térképbe, de egyelőre nem mindenkinek]
A Google ernyővállalata, az Alphabet mesterséges intelligenciát kutató részlegével, a DeepMinddal közösen javítottak az algoritmuson, hogy még pontosabb legyen az előrejelzés. Bár a várható érkezési időt eddig is 97 százalékos valószínűséggel mondta meg a rendszer, a közös munkának köszönhetően tovább csökkentették a tévedések számát.
Persze az előrejelzés csak akkor lehet pontos, ha a vizsgált minták nem változnak. Csakhogy a koronavírus-járvány miatt a közlekedés is jelentősen átalakult, ezért nemrég frissítették a modellt, hogy a folyamatosan változó helyzetre is viszonylag pontos becslést tudjon adni a navigáció.
Bár az ideális útvonal kiválasztása viszonylag egyszerű feladatnak tűnhet, valójában nem az. Az alkalmazás mögött futó mesterséges intelligenciának ugyanis nemcsak azt kell figyelembe vennie, hogy egy forgalmi torlódás esetén melyik lehet a kevésbé forgalmas útszakasz, azt is megvizsgálja, hogy
- az adott útszakasznak milyen a borítása,
- milyen széles,
- mekkora kerülőt jelentene annak használata.
Az autópálya például gyakran hatékonyabb választás lehet, még akkor is, ha kicsit hosszabb, mintha egy rövidebb, de több kereszteződéssel ellátott útszakaszon vinne végig bennünket. Ezek miatt ugyanis könnyen lehet, hogy rendszeresen meg kell állnunk.
Emellett a rendszernek szüksége van a helyi szervek, valamint a felhasználók jelzéseire is. Előbbiek azt jelzik a Google-nek, ha egy útszakasz mondjuk fizetőssé válik, utóbbiak pedig a hirtelen keletkezett forgalmi akadályokat.
[Olyan funkció kerülhet a Google Térképbe, amitől kevesebb autó lehet a városokban]
A fenti adatokat és szempontokat végül egybegyúrja a mesterséges intelligencia, így még akkor is alternatív útvonalat javasolhat a Google Maps a felhasználónak, ha épp nincs forgalmi akadály az úton. Az előrejelzés alapján ugyanis lehet, hogy egy fél óra múlva feltorlódik a forgalom – amibe nem volna szerencsés beleszaladni például egy olyan úton, ahová időpontra kell odaérnünk, és tőlünk mondjuk 45 percre van.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.