Az Asuka 12236 kódnévvel ellátott meteorit a feltételezések szerint a Naprendszer keletkezése előttről származik, de ennél is sokkal fontosabb az, amit a belsejében találtak.
Bő nyolc évvel ezelőtt, 2012-ben egy csapat belga és japán tudós egy golflabda nagyságú meteoritra bukkant az Antarktiszon. Az Asuka 12236 kódnevet kapó meteorit egy darabkáját nemrég a NASA kutatói is szemügyre vehették, és úgy tűnik, az élet fejlődése szempontjából fontos megállapításra jutottak.
A NASA Goddard Űrközpontjának asztrobiológusai magas koncentrációban találtak benne aminosavakat: egész pontosan aszparaginsavat és glutaminsavat. Ez a kettő azon 20 aminosav közé tartozik, amelyek több millió fehérje képződéséért felelősek és elengedhetetlenül szükségesek ahhoz, hogy az állatok életben maradjanak.
Az Engadget beszámolója szerint bár a tudósok már korábban is vizsgáltak olyan, a világűrből származó kődarabot, amely tartalmazott aminosavakat, olyannal még nem volt dolguk, amely ilyen nagy koncentrációban tárolta volna azokat. Ami pedig még meglepőbb: az Asuka 12236 többnyire "balkezes" aminosavakat tartalmaz. Bár léteznek jobbkezesek is – az aminosavakat térszerkezetük alapján sorolják a bal- és jobbkezes csoportba – , az élet valamiért előbbieket használta fel a fehérjék felépítéséhez.
A kutatók most azt szeretnék megfejteni, hogy mi okozza az Asuka 12236-ban ezt az aránytalanságot, és milyen körülmények befolyásolhatták. A tudósok szerint a meteoritot kevés víz vagy alacsony hő érhette, ami azért is fontos, mert mindkettő az élet kialakulásának feltétele.
A szakemberek úgy vélik, a különböző meteoritok tanulmányozásával feltérképezhető, miként változott a "környezet" a világűrben. Ennek köszönhetően jobban megérthetjük az aminosavak evolúcióját, és az élet kialakulását is.
Mindez most különösen izgalmas kutatási terep, hamarosan ugyanis a NASA OSIRIS-REx űrszondája mintákat gyűjt majd a Bennu nevű aszteroidáról, amiket a Földre fog szállítani, a japánok egysége pedig már úton is van hazafelé a Ryugu nevű kisbolygóról.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.