Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A Mars Reconnaissance Orbiter szonda a NASA egyik legfontosabb eszköze: nagy felbontású képeket készít a vörös bolygó felszínéről, emellett olyan helyek után kutat, melyek alkalmasnak tűnnek a leszállásra.
A NASA tizenöt éve indította útjára a vörös bolygóhoz a Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) nevű űrszondát, amely ez idő alatt rengeteg látványos felvételt készített. Az MRO ugyanis nemcsak "nézi" a planétát és felszínét, folyamatosan fényképezi is, ráadásul nem csak egyetlen oldalról: a szonda 2017 márciusában tette meg 50 ezredik fordulatát a Mars körül, miközben természetesen folyamatosan dolgozott.
A szerkezet által készített és legjobbnak vélt képekből a NASA most egy kis albumot állított össze, hogy ezzel ünnepelje a szonda munkásságát. A képek mindegyikét a HiRISE kamera (High Resolution Imaging Science Experiment) segítségével készített az MRO; ez a lencse a szonda egyik legfontosabb műszere, ugyanis ezzel állít elő nagy felbontású fotókat, és keres leszállásra alkalmas helyeket.
A NASA által megosztott képek egyikén a marsi porördög látható. Ezek a képződmények akár kilométer magasak is lehetnek, ennek ellenére nagyon nehéz megfigyelni, pláne lefotózni őket.
A lista második szereplője egy kráter, amely egy becsapódott aszteroida miatt keletkezett a felszínen. Ennek időpontja valamikor 2010 és 2012 között történhetett. A kép azért kékes színű, mert a NASA így próbálja érzékeltetni, mekkora távolságban szóródtak szét a becsapódás miatti anyagdarabok. A kráter egyébként 30 méter átmérőjű.
Egy másik képen az úgynevezett marsi lavina figyelhető meg. A jelenségről készült felvételt tavaly szeptemberben hozta nyilvánosságra a NASA, de az esemény maga valamikor május környékén zajlott le: egy 500 méter magas szikláról kövek gördültek le. A terület, ahol a lavinát látta az MRO, néhány száz kilométerre található a Mars északi sarkjától.
A NASA egy "kékes" homokdűnéről is megosztott egy fotót. Ez esetben nem maga a dűne, illetve a homok a kék, csak az MRO látja így, hogy érzékeltetni tudja az eltérő anyagok összetételét.
Az MRO szonda előreláthatólag 2020 végéig marad szolgálatban a Mars körül. A szerkezetet eredetileg 5 éves küldetésre tervezték, de a NASA több alkalommal is meghosszabbította a szolgálati idejét.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
