Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Az eddig is tudni lehetett, hogy az atomkísérletek komoly hatással voltak a környezetre. Az viszont már egy friss tanulmány megállapítása, hogy az egész világon érezni lehetett a hatásukat.
A nukleáris tél kifejezéssel sokan találkozhattak már, a fogalmat előszeretettel veszi elő Hollywood is a különböző filmekben. Mindez egy olyan globális állapotot jelöl, amikor a nukleáris fegyverek tömeges bevetésének köszönhetően a Földön jelentősen hidegebb lesz. Ennek oka, hogy a robbanásból származó korom és füst a légkör felső rétegében a napfény jelentős részét megszűri. Szerencsére ez csak egy elméleti feltételezés, a világ eddig megúszta a nukleáris háborúkat. A jelek szerint viszont nem is kell ilyen konfliktus ahhoz, hogy az időjárás az atomrobbanások hatására megváltozzon.
[Kiszámolták a tudósok, mi várna ránk, ha kitörne az atomháború]
Egy friss tanulmány szerint a hidegháború idején elvégzett atombomba-kísérletek rövid távon az egész világon hatással voltak a csapadék mennyiségére.
Normál esetben a légkörben lévő vízcseppek összetapadnak, felhőt alkotnak, majd leesnek. A sugárzás azonban megváltoztatja ezen cseppek elektromos töltését, ami kihat arra is, hogy miként tudnak egymáshoz tapadni.
R. Giles Harrison, a brit Readingi Egyetem tudósa, a tanulmány egyik szerzője szerint a nukleáris tesztek komoly zavart okoznak a légkörben is. Az általa vezetett kutatócsapat különböző forrásokból gyűjtött adatokat, többek között
- a stroncium-90 izotóp légköri jelenlétéről,
- a Föld felszínéhez közel keletkező töltéssel rendelkező atomok mennyiségéről az 1950-es, '60-as években,
- valamint a földfelszín és a levegő közti elektromos áramlásról ugyanezen időszakban.
Az eredmények alapján minden érték megnövekedett az 1960-as években végzett tesztek hatására. A változás még az Egyesült Királyságban is mérhető volt, pedig a közelben nem történt atomkísérlet.
Mindezt összevetették az erre az időszakra vonatkozó, felhők és az esőzések megfigyeléséből származó adatokkal, és úgy találták, hogy a felhők ekkor jóval vastagabbak voltak az átlagosnál, és 24 százalékkal több csapadék hullott, mint egyébként szokott – olvasható a Physical Review Letters című szaklapban megjelent tanulmányban.
Bár a pontos mechanizmust nem tudták leírni, abban biztosak, hogy a radioaktivitás és az elektromos töltés növekedése hatással volt a csapadékképződésre.
A Gizmodo beszámolója szerint Roelof Bruintjes brit tudós – aki nem vett részt a tanulmány elkészítésében – úgy véli, a publikáció egy érzékelhető tendenciát mutat, ugyanakkor további vizsgálatokra lenne szükség, hogy kiderüljön, valóban a fegyverek tesztelése okozta a változást, vagy csupán véletlen egybeesésről van szó.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
