Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Az Európai Unió Copernicus Klímaváltozási Szolgálata (C3S) a Föld napja alkalmából közölte a 2019-re vonatkozó meteorológiai adatokat. A helyzet nagyon elszomorító.
Az egymást követő szélsőséges hőhullámok számos hőmérsékleti rekordot megdöntöttek, a magas átlaghőmérséklet és a nyári hőhullámok szárazságot okoztak Dél-Európa jelentős részein, miközben a sarkvidéki területek hőmérséklete csaknem egy egész Celsius-fokkal meghaladta a szokásosat – közölte a műholdas figyelőszolgálat, amely az üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedésével magyarázza a jelenséget.
A C3S adatai szerint az elmúlt öt év hőmérséklete 2 Celsius-fokkal haladta meg Európában a 19. század második felére jellemző értéket, a kontinens eddigi legmelegebb 12 évéből 11-et jegyeztek fel 2000 óta.
[Több száz melegrekord dőlt meg 2019 nyarán, ennek az egyharmada Európában]
Európa egyes részein bizonyos időszakokban 4 fokkal is melegebb voltak a sokévi átlagnál, a júniusi és júliusi hőhullámok pedig hőmérsékleti rekordokat döntöttek meg szerte Franciaországban, Németországban, Belgiumban, Hollandiában és Nagy-Britanniában. Ezután pedig nem meglepő, hogy a rendszeres mérések kezdete óta a tavalyi volt a legmelegebb év Európában.
Világméretekben 2019 a második legmelegebb év volt 2016 mögött, de csak azért, mert abban az évben kivételesen erősen éreztette hatását a El Nino nevű meleg légköri jelenség a Csendes-óceán térségében.
[Jól érezte, tényleg az idei volt az egyik legmelegebb március a világon]
A felmelegedés folytatódni látszik Európában ebben az évben is, a műholdas megfigyelőrendszer 2019 decembere és 2020 februárja közti adatai szerint az elmúlt tél volt a legenyhébb a kontinensen a feljegyzések kezdete óta.
A Copernicus szakemberei szerint 2019-ben tovább nőtt és évmilliók óta nem látott szintet ért el a légkörben az üvegházhatású gázok, köztük a szén-dioxid és a metán koncentrációja.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
