Nem a ruhák mosásánál, hanem már a forrásnál, azaz a ruhák tervezésénél és a szövethasználatnál lehet felvenni a versenyt a mikroszálak okozta környezetszennyezéssel – állapította meg egy új kutatás.
Az olasz nemzeti kutatási tanács polimerekkel, kompozitokkal és bioanyagokkal foglalkozó intézetének (IPCB-CNR) kutatói és a Plymouthi Egyetem tudósai négy különböző polieszter ruhadarabot hasonlítottak össze, és megvizsgálták, mennyi mikroszálat bocsátanak ki magukból viselés és mosás közben.
Az eredmények szerint a szövetből grammonként akár 4000 szövetszál is elszabadul a hagyományos mosással, miközben grammonként 400 szövetszál távozik egy ruhadarabból mindössze 20 percnyi átlagos viselés során.
Egy ember tehát évente csaknem 300 millió poliészter mikroszálat juttathat a környezetébe a ruhái mosásával, és több mint 900 milliót a levegőbe, azzal, hogy hordja a ruhákat.
Lényeges különbséget tapasztaltak attól függően, hogyan készültek a ruhadarabok. A kutatók szerint a ruhatervezőknek és gyártóknak fontos szerepük van abban, hogy megelőzzék a mikroszálak környezetbe jutását.
Az Environmental Science and Technology című szaklapban bemutatott tanulmány a tudósok olyan korábbi kutatásain alapult, amelyek azt vizsgálták, mekkora szövetmennyiség szabadul fel a mosási folyamatok során. "Az elmúlt időszakban egyre több bizonyítékot találnak a szintetikus mikroszövetek jelenlétére mind vízi környezetben, mind a légkörben. Ezért döntöttünk úgy, hogy egy kísérletsorozattal megvizsgáljuk a ruhadarabokból ebbe a két környezetbe kerülő mikroszálak mennyiségét" – mondta el Francesca De Falco, az IPCB-CNR kutatója, a tanulmány fő szerzője.
Ez a szennyezettségnek olyan típusa, amellyel főként a forrásnál, magánál a szövetnél lehet felvenni a versenyt a tudós szerint. Megvizsgálták a különböző textilek hatását is, az eredmények szerint pedig a nagyon tömör szerkezetű textilek, mint a szövött anyagok, amelyeknek fonalai erősen sodrottak és folyamatos szálakból állnak, kevesebb mikroszálat bocsátanak ki a vízbe és a levegőbe is – fejtette ki De Falco.
A vizsgálatok során a poliészter és pamut ruhadarabok engedték ki magukból a legtöbb szövetet mosás és viselés során is, a szövött poliészter pedig a legkevesebbet.
A szakértők szerint a korábban a mikroműanyag-szennyezés területén végzett kutatások alábecsülték a szintetikus textilek fontosságát, mivel nem vették számításba a közvetlenül a levegőbe kerülő szálmennyiséget. Richard Thompson, a Plymouthi Egyetem kutatója kiemelte: eredményeik fontos üzenettel szolgálnak a divatipar számára, kiemelve a fenntartható dizájn jelentőségét.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.