Az ausztrál Új-dél-walesi Egyetem tudósai több mint 200 állatfaj élettartamát és kromoszómáit vizsgálták meg, és érdekes következtetésre jutottak.
Általánosságban igaz az élővilágra, hogy a különböző fajok képviselői közül a nőstény egyedek tovább élnek, mint a hímek. A tudósok mindezidáig egyetlen kivételt találtak, méghozzá a madarakat: az ő esetükben a hímek számíthatnak hosszabb élettartamra. A tudósok jó ideje vizsgálják, hogy mi lehet ennek az oka, és találtak is egy lehetséges magyarázatot. Ezt sikerült most egy új kutatási eredménynek megerősítenie.
A Biology Letters című tudományos szaklapban közzétett tanulmány szerint az eltérő élettartam hátterében a nemi kromoszómák állnak. A kutatást végző ausztrál Új-dél-walesi Egyetem tudósai arra jutottak, hogy az azonos ivari kromoszómákkal rendelkező egyedek hosszabb élettartamra számíthatnak, amiből a kutatók azt sejtik, hogy a pár második tagja védő hatással bírhat.
Egy egyszerű példával élve: az embereknél az XX és az XY nemi kromoszómák találhatók meg, előbbi a nőket, utóbbi a férfiakat jelöli. A madarak esetében viszont ez épp fordítva van: a ZW kromoszómát a nőstények, míg az ZZ kromoszómát a hímek hordozzák.
A tudósok a kutatásuk során 229 állatfaj esetében – a rovaroktól egészen az emlősökig – gyűjtöttek adatokat a kromoszómákról és az élettartamról. A szakemberek nem vették figyelembe a hermafrodita fajokat, és azokat sem, amelyeknél a nemet külső körülmények alakítják – például a teknősöket, ahol a hőmérséklet határozza meg azt – írja a The Guardian.
Az eredmény szerint azok az egyedek, amelyek két azonos nemi kromoszómával rendelkeznek, átlagosan 17,6 százalékkal tovább élnek, mint azok, amelyeknek két különböző, vagy csak egyetlen nemi kromoszómájuk van. Az ilyen hímek 7,1 százalékkal élhetek tovább, mint a nőstények.
Azoknál a fajoknál azonban, ahol ez fordítottan található meg (például az embereknél), a nőstényeknek átlagosan 20,9 százalékkal lehet hosszabb az életük a hímekhez képest.
A kutatók szerint a nemek élettartama közti különbséget más tényezők is befolyásolják, például a hímek kockázatvállalása vagy a minőségi táplálkozás megléte/hiánya.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.