Meglesz a hosszabb távú hatása a hónapokig tartó ausztrál bozóttüzeknek a brit meteorológiai szolgálat egy új számítása szerint.
Az ausztrál bozóttüzek miatt ugrott meg két százalékkal a légkör szén-dioxid szintje – írta a The Guardian a brit meteorológiai szolgálat új jelentését is idézve.
Idén májusra már 417 ppm-es (part per million, részecske per millió) értékeket jósolnak a szakértők, vagyis nemhogy csökken majd a légkör szén-dioxid tartalma, még tovább növekszik. Ehhez hasonló koncentráció a légkörben utoljára 3-5 millió éve volt, amikor a Földön a mainál 2-3 Celsius-fokkal volt magasabb az átlaghőmérséklet és a tengerek szintje 10-20 méterrel magasabb volt.
A hawaii Mauna Loa obszervatórium új mérései alapján a légkörben található szén-dioxid mennyisége mostanra elérte a 415,79 ppm-et, ami ugyancsak rekord: soha korábban nem mértek ilyet.
A brit meteorológusok idén átlagosan 412 ppm szén-dioxid-aránnyal számolnak, ami 2,74 ppm-mel magasabb a 2019-ben mért átlagnál. Ennek az ausztrál bozóttüzek az oka a szakértők szerint.
Az Exeteri Egyetem kutatója és a brit meteorológiai szolgálat munkatársa, Richard Betts szerint az ember által előidézett éghajlatváltozás, köztük a nagy hőség is okozója volt a bozóttüzeknek. A forróság miatt ráadásul nem fejlődik a szén-dioxidot megkötni képes növénytakaró, amely így további felmelegedéshez, bozót- és erdőtüzekhez vezethet.
A légköri szén-dioxid-szint növekedése azért rossz, mert a tudományos közmegegyezés szerint 450 ppm-nél magasabb aránynál a Föld átlaghőmérséklete már több mint 2 Celsius-fokkal haladhatja meg az ipari forradalom előtti szintet.
Az ennél szintnél jelentkező következmények többek szerint katasztrofálisak lehetnek.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.