Nem csak a természet kapcsol téli üzemmódba a december közeledtével. Ilyenkor mi, emberek is fáradékonyabbnak érezhetjük magunkat, amely a munkahelyi teljesítményünkre sincs jó hatással: az égbolton hamarabb eltűnő nap miatt a produktivitás nagyban csökken. Utóbbit számos tudományos felmérés igazolta már, ahogy arra vonatkozóan is készültek tervek, mindezt hogyan ellensúlyozhatnánk.

A megváltozott munkaidő, illetve a munkahelyi elfoglaltság a téli szezonhoz való igazítása tipikusan jó recept az álmoskás dolgozók munkakedvének növelésére.

Mindenekelőtt azt érdemes megérteni, hogy a téli üzemmódú munka sokkal nagyobb erőbefektetést igényel, melyet különféle vizsgálatok is alátamásztanak. Télen a biológiai folyamatoknál is bekövetkezik egyfajta óraátállítás, ám attól, hogy a Nap később kel (vagyis tovább van sötét), a legtöbben nem ébrednek máshogy, a megszokott ütemtervet követik. Ez azért sem előnyös, mert télen éppen, hogy többet kellene az ágyban töltsünk.

Mindennek a cirkadián ritmushoz, más néven a biológiai órához van köze, amelyet többféle hormon, illetve külső tényező, például a fény is befolyásol.

“Ha a testünk azt mondja, csak 9-kor szeretne felkelni, mert odakint még sötét és hideg van, de mi már 7 órakor felkelünk, azzal egy teljes alvási fázistól fosztjuk meg magunkat” – magyarázta a Wirednek Greg Murray, az ausztrál Swinburne Egyetem pszichológus professzora.

Az évszakok közül főleg a tél viseli meg az emberi szervezetet, amelyet igyekszik is jelezni: ha nezebben ébred, biztos lehet benne, hogy a teste még nincs abban az állapotban, hogy bármit is csináljon. Utóbbinak szintén biológiai oka van: Till Roenneberg kronobiológus szerint (a kronobiológia az élő szervezetek működésének összefüggéseit vizsgálja a nap-hold ritmus periodicitásaival kapcsolatban) télen több termelődik az alvási ciklust irányító melatoninból.

A melatonin kiválasztása az évszakok szerint változó fényviszonyokhoz is igazodik, hat a test hőmérsékletére, és álmosságot okoz, ugyanis elsősorban a sötétben keletkezik, ezért a „sötétség hormonjá”-nak is nevezik.

Társadalmi “jetlag”

A sötétebb időszakokkal áll összefüggésben egy másik jelenség is, amelyet a kutatók társadalmi jetlagnek (social jetlag) hívnak. Utóbbi nem azonos a másik időzónába való utazáskor fellépő fáradtsággal, hiszen kimondottan télen jelentkező állapotról beszélünk. Attól, hogy odakint hamarabb sötétedik, az élet nem áll meg, iskolába megyünk és dolgozunk, a készülődéshez viszont ugyanakkor riasztjuk a testet, mint tavasszal vagy nyáron.

A jelenség hatásának egyik extrém példája Spanyolország: bár földrajzilag az Egyesült Királysághoz állnak közelebb, mégis közép-európai idő szerint élnek – vagyis azonos időzónában, mint a magyarok. Londonban ezzel szemben egy órával visszább vannak, amely pihenés szempontjából sem utolsó, főleg télen. A két ország közti eltérés miatt a spanyoloknál gyakoribb az alvászavar, az iskolai bukások, illetve a munkahelyi balesetek aránya is, mint más, európai országok esetében.

[Rájöttek, mitől indulnak gyors növekedésnek a daganatok]

A társadalmi jetlaget ugyanakkor nem csak a felnőttek érzik, a kisebbek is megtapasztalják. A fiatalabb test eleve máshogy működik, mint az idősebbeké, hiszen ők később feküdnének és később is kelnének. Ezzel szemben nekik is korábban kell ébredniük, hogy beérjenek az iskolába.

Mit tehetünk?

A téli fáradtság kiküszöbölésének egyik lehetséges megoldása a test órájának “átállítása”: a hidegebb, sötétebb hónapokban később kellene ébredjünk, habár a kutatók is tisztában vannak vele, hogy ez sok helyen, az életvitel, a munka vagy épp az iskola miatt nem megoldható. Ígéretesnek tűnő kísérletek ugyanakkor már most is akadnak: egy brit iskolában a tanítás 8:50-es kezdetét 10 órára módosították, amely a hiányzásokat csökkentette, a diákok teljesítményét pedig drámain javította.

AFP / Frédéric Cirou

A Journal of Biological Rhythms szakfolyóiratban publikált kutatás szerint a munkahelyeknél is előfordul, hogy a téli hónapokban magasabb a hiányzások száma, ám ez nem a betegségek miatt alakul így: a napszakok és a fényviszonyok kedvezőtlen változását jóval kevesebben tolerálják, mint ahányan elviselik, így aztán a termelékenység is visszább esik. Pedig ha a munka később kezdődhetne, valószínűleg betegeskedő dolgozókból sem lenne annyi.

Roenneberg szerint a legideálisabb az volna, ha a munkaadók olyan munkarendet készítenének, amely kellő pihenést nyújt a dolgozóknak, hogy a biológiai szükségleteik maradéktalanul kielégülhessenek. Ez nem csak energiával töltené fel az embereket, de általánosságban is jobban éreznék magukat. A legtöbb országban még elképzelhetetlen az ilyesmi, ám léteznek helyek, ahol ilyen hozzáállás alapján foglalkoztatják a munkavállalót, és az eredmények is azt tanúsítják, hogy jó okkal. Magyarország – ahogy azt többen már most sejthetik – nincs a kiváltságosak között.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos témákkal is foglalkozó Facebook-oldalát.