A Zürichi Műszaki Egyetem (ETH) kutatóinak a Science című tudományos folyóiratban megjelent tanulmánya szerint 1994 és 2007 között az óceánok 34 milliárd tonna emberi tevékenység során keletkezett, a légkörből származó szén-dioxidot tároltak. Ez az időszak emberi tevékenységből származó szén-dioxid-kibocsátása 31 százalékának felel meg.

A klímakutatás szempontjából ez azért kiemelt jelentőségű, mert az óceánok a szárazföldi ökoszisztémák mellett az ember okozta szén-dioxid-kibocsátás nagy részét nyelik el és tárolják. Enélkül jóval erőteljesebb lenne a globális felmelegedés.

A Nicolas Gruber, az ETH munkatársa vezette nemzetközi kutatócsoport tanulmánya a szén-dioxid-koncentráció és további kémiai és fizikai értékek mérésein alapultak, amelyeket a világ hét országának tudósai gyűjtöttek. Emellett egy saját statisztikai modellt használtak, amelynek segítségével meghatározták az óceánban oldott szén összességének ember alkotta részét.

[Annyit mesterkedett az ember a Földön, hogy megváltozik az óceánok színe]

Valamikor a világ vizei is elérik maximális tárolási kapacitásukat. Úgy tűnik, hogy ez még nem következett be. "A globális óceán a vizsgált időszakban továbbra is elnyeli az emberi tevékenységből származó szén-dioxidot, ráadásul olyan mértékben, amely a légköri szén-dioxid növekedése alapján várható" – mondta Gruber.

Az óceánok egyes régióit tekintve a tudósok különbségeket is találtak, amelyek a klímaingadozásokra és azoknak az óceánok áramlási folyamataira kifejtett hatására vezethetők vissza. Így például az Atlanti-óceán északi része az említett időszakban 20 százalékkal kevesebb szén-dioxidot vett fel, mint várható volt, a déli részen azonban megnövekedett a felvétel mértéke. Hasonló változásokat figyeltek meg a déli-sarkvidéki területek térségében, a Csendes- és az Indiai-óceánban.

[Annyira erősödnek az óceánok hullámai, hogy kezd veszélyessé válni a helyzet]

A világ tengereinek és óceánjainak szén-dioxid-tárolási képessége fékezi a klímaváltozást, és ezzel hatalmas szolgálatot tesznek az emberiségnek – hangsúlyozzák az ETH kutatói. Ennek azonban ára van: a szén-dioxid savasabbá teszi az óceánokat. "Adataink szerint a savasodás több mint 3000 méteres mélységben is eléri a világtengerek mélyét" – mondta Gruber. A savas közeg kioldja a kagylókból és a korallokból a meszet, és megváltoztatja az óceánok kémiáját, ami károsítja a halak légzését.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.