Másfél éve, 2017 őszétől határozott időtartamú előfizetői szerződés a korábbi két évvel szemben már csak maximum egy évre köthető – kivéve, ha a szerződéshez készülékvásárlás is kapcsolódik, ebben az esetben a felső korlát továbbra is két év. A szolgáltatónak a hűségidős szerződés megkötése előtt minden esetben fel kell ajánlania a határozatlan időtartamú előfizetői szerződés lehetőségét is, tájékoztatva a szerződő felet a részletes feltételekről. A NMHH áltak kieszközölt törvénymódosítás értelmében a hűségidő lejárta után az új, határozatlan idejű szerződés havidíja, illetve a szolgáltatás egyéb feltételei nem lehetnek hátrányosabbak a korábbi, hűségidős szerződésben szereplő feltételeknél, és az előfizető a határozatlan idejű szerződését bármikor jogosult azonnali hatállyal, jogkövetkezmény nélkül felmondani. Szintén fontos változás, hogy a szolgáltatónak az előfizető kérésére ingyenesen hálózatfüggetlenné kell tennie azt a készüléket, melyet határozott időtartamú szerződéssel kedvezményesen adott el, és időközben lejárt a hozzá tartozó előfizetői szerződés, vagy ha az előfizető a számhordozás során a készülék árát kifizette még a szerződés ideje alatt.

Az elmúlt egy évben az előfizetők kétharmada már csak egy év hűségidőt vállalt

Kiderült az NMHH felméréséből, hogy aki kötött határozott idejű szerződést a szolgáltatójával, az általában nem bánta meg: nagyjából a megkérdezettek 90 százaléka mondta azt, hogy utólag is jó döntésnek tartja. Akik 2018-ban kötöttek ilyen típusú szerződést, azok kétharmada élt az új szabályozás adta nagyobb szabadsággal, és csak egy évre vállalt hűségidőt, ellentétben azokkal, akik az új szabályok életbe lépése előtt, 2017-ben kötöttek hűségidős szerződést: ezeknek az előfizetőknek a 90 százaléka ugyanis még két évre írt alá.

NMHH

Tíz megkérdezettből kilenc arról számolt be, hogy még semmilyen gondja nem volt a hűségidős szerződésével, illetve semmilyen hátrány nem érte miatta. 2017-ben minden ötödik családban járt le valamilyen hűségidős szerződés, de a túlnyomó többség – 79 százalék – ugyanannál a szolgáltatónál kötött újra határozott idejű szerződést, és mindössze 4 százalékuk váltott szolgáltatót a hűségidő lejártával. Akik maradtak a szolgáltatójuknál a hűségidő letelte után is, azok közül csak minden tizedik számolt be arról, hogy magasabb számlát kapott ugyanazért a csomagért. Egy adott szolgáltató melletti elköteleződés fő motivációja egyébként a kutatás alapján egyértelműen az volt, hogy így olcsóbb a szolgáltatás: a felhasználók kétharmadánál ez volt a legfontosabb szempont, ezt követte – minden hetedik válaszadó esetében – indokként, hogy a hűségidő alatt nincs áremelés, és így kiszámíthatóbbak a családi kiadások.

Az érintettek közel fele ismeri a kártyafüggetlenítési lehetőséget

A 2018-ban hűségszerződést aláírók közel fele hallott arról, hogy a régi szolgáltató kérésre köteles kártyafüggetlenné tenni a tőle vásárolt készüléket mobilszolgáltató-váltásnál. Tízből pedig hatan voltak tisztában azzal, hogy – hacsak nem vásárolnak készüléket – kettő helyett már csak egy évre kell elköteleződniük.

Az NMHH szerint minden szabályváltozás során – különösen, ha az bonyolult módosításokkal jár – nagyon fontos, hogy a szolgáltatók ügyintézői aktívan és teljeskörűen tájékoztassák a felhasználókat a lehetőségeikről. A megkérdezettek a válaszaik alapján szinte csak rajtuk keresztül kötöttek hűségidős szerződést: 68 százalékuk személyesen, 29 százalékuk telefonon – online felületen csak elenyésző számban. A közelmúltban hűségidős szerződést kötött ügyfelek közül tízből hét válaszolta azt, hogy a szolgáltató tájékoztatta a szerződéskötés előtt, mennyit kellene fizetnie egy- vagy kétéves hűségidő esetén, illetve azt is, hogy mennyit határozatlan idejű szerződéssel.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.