Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Bár elsőre kézenfekvőnek tűnhet a műanyag szatyrot többször használatosra cserélni, nem biztos, hogy ezzel jó megoldást választunk. Ahogy a többször használatos kávéspohárral sem. A vegetariánus étrend viszont jó iránynak tűnik.
Sajnos az mára egyértelműen kiderült a klímaváltozás kapcsán, hogy nagy a baj, sőt, jóval nagyobb is, mint azt korábban gondoltuk. Éppen ezért már nem feltétlenül csak az országok kormányainak döntésére lenne szükség, hanem arra is, hogy mi magunk is tegyünk a globális felmelegedés ellen. Nemrég mutattunk is 10 olyan dolgot, amit ön is könnyedén megtehet, de ezek mellett is számos olyan apróság lehet, ami hatással lehet a környezetre. De valóban mindegyik jó irányba mozdít a dolgon?
A kérdés nagyon is valós, az apró tettek környezetre gyakorolt hatását ugyanis nagyon nehéz kiszámítani. Ha például átállunk a szójatejre, az ugyan kevesebb tejfogyasztást jelent, cserébe viszont lehet, hogy több fát vágnak ki az esőerdőkből csak azért, hogy termeszthessék az ehhez szükséges növényt. A Wired éppen ezért összeszedett néhány olyan dolgot, ami valóban hatásos, és felsorolt olyanokat is, amelyekkel lehet, hogy csak rontunk a helyzeten.
A műanyag zacskók lecserélése például kézenfekvő lehet, hiszen jóval kevesebb szemetet termelünk, ám a helyzet mégsem ennyire egyszerű. Egy pamut táska előállítása például sokkal több energiát igényel, mint egy műanyagé, így kérdés, a többszöri használat miatt vajon összességében hogyan áll a dolog.
Az Egyesült Királyság Környezetvédelmi Ügynöksége 2011-ben készített egy úgynevezett életciklus-felmérést, ami alapján kiszámolták: legalább 131 alkalommal kell egy pamut táskát használni, hogy annak kisebb hatása legyen a globális felmelegedésre, mint egy eldobhatónak. Mindez persze függ attól is, hogy az adott táska milyen nehéz, és befolyásolja az is, hogy hányszor kell kimosni. És lehetőleg ne befolyásoljon bennünket a divat: ne cseréljük le a többször használható vászontáskát csak azért, mert új színek jöttek ki, vagy más logó került rá, vagy csak azért, mert kilyukadt – inkább varrjuk meg. Maximalizáljuk az élettartamát.
Az újratölthető kávéspoharak esetében már jóval egyszerűbb a helyzet. A többször használatos változat előállítása ugyanis jóval több energiába kerül, mint az eldobhatóé, a legtöbbet pedig nem lehet újrahasznosítani. Emiatt nehéz megtalálni az egyensúlyt, hogy mikortól éri meg ilyet használni, de ha gyakran eltörjük, akkor egyértelműen nem.
Aztán ott van még a szelektív hulladékgyűjtés kérdése. Ez az, amit bárki bármikor elkezdhet, akár ebben a pillanatban is, vannak azonban szabályok, amit itt is be kell tartani. A konzervdobozt például érdemes elöblíteni, mielőtt betennénk a szemetesbe, mert így a feldolgozása is könnyebb lehet. De a legjobb megoldás, ha eleve csökkentjük a hulladékunk mennyiségét.
A műanyag szemét mennyisége miatt ma igen népszerűen a műanyagmentes mozgalmak, de a lecserélése szintén nem egy egyszerű döntés eredménye. Ehhez ugyanis számos nézőpontot figyelembe kell venni. Erik van Sebille, az Utrechti Egyetem szakembere szerint bár a kevesebb műanyag kevesebb szemetet jelent az óceánnak, más alternatíva nagyobb szén-dioxid kicsobátást eredményezhet, ami viszont rossz az óceánnak.
A kígyóuborkát például nem véletlenül csomagolják egyenként műanyag fóliába. Emiatt ugyanis tovább marad friss, így hosszabb ideig fogyasztható és kevesebbet/ritkábban kell szállítani, ami kevesebb károsanyag-kibocsátást eredményez.
A tejről átállni valamilyen más "tejre" viszont jó döntés, hiszen ahhoz, hogy tejeljen a szarvasmarha, rengeteg vízre és legelőre van szükség. A mandulatej előállítása szintén vízigényes, így ezt nem javasolják a szakemberek, a szójatejet viszont igen. De csak akkor, ha nem Brazíliából, vagy nem olyan helyről származik, ahol rengeteg fát kellett kivágni miatta. Vagyis: mindig nézzük meg a származási helyét.
És igen, a vegetariánus/vegán életmódra váltani is jó döntés lehet, a növények "előállítása" ugyanis minden szempontból környezetkímélőbb alternatívát jelentenek, mint a húsé. Emellett fogyaszthatunk halat is, de csak olyat, amit egyszerű "kifogni", és nem kell hozzá túl sok üzemanyagot használni.
Mindemellett persze vannak olyan döntések, amit kifejezetten üdvözölhetünk. Ilyen volt például az is, amikor nemrég rábólintott Strasbourg arra a javaslatra, ami tényleg betiltathatja az egyszer használatos műanyagokat az EU-ban. Hogy ez pontosan mit jelent, arról itt írtunk korábban.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Rábólintott Strasbourg, tényleg betiltathatják az egyszer használatos műanyagokat az EU-ban
