A kutatók régészeti feltárások során előkerült koponyák sérüléseit vizsgálták. Ehhez az Eurázsia nyugati részén talált, 80 ezer évestől 20 ezer éves korú fosszilis koponyamaradványokat elemző korábbi tanulmányok adatait használták fel. A publikációhoz 114 neandervölgyi 295 koponyamintáját és 90 Homo sapiens 541 koponyamaradványát vetették össze.

Korábbi tanulmányok szerint a neandervölgyieknek több sérülésük volt, ami az egymás közti agresszív, kegyetlen viselkedés, a ragadozók támadásai, a vadászati stílusuk és a jeges-havas viszonyok közt tett hosszú utazásaik számlájára írható.

A német Tübingeni Egyetem kutatója, Katerina Harvati, a kutatás vezetője elmondta, igaz, hogy a mai iparosodott társadalmak életének veszélyességét nem érdemes a neandervölgyiével összevetni, jobb kérdés, vajon a vele egy időben, hasonló körülmények között, hasonló életmódot folytató Homo sapiens több sérülést szenvedett-e. Az elemzés szerint a neandervölgyi és a Homo sapiens koponyákon is egyenlő arányban fordultak elő sérülések.

Ez megingatja azt a korábbi elméletet, hogy a neandervölgyiek sokkal veszélyesebb életmódot folytattak volna, mint a Homo sapiens, amikor ugyanabban a környezetben éltek – véli a Nature-ben pubikált tanulmányt kommentáló Marta Mirazon Lahr, a Cambridge-i Egyetem szakértője. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a kutatás csak a koponyasérüléseket vizsgálta, és a tudósoknak még sok dolguk lesz a sérülések okainak kiderítésével, és olyan bizonyítékok kutatásával, amelyek elárulják, hogyan gondozták a sérülteket, ez ugyanis bepillantást engedne a neandervölgyiek és a Homo sapiens viselkedésébe is.

Nemrég egy másik vélekedés is megdőlt a neandervölgyiekről: a tudomány által eddig táplált képpel ellenetétben nagy valószínűséggel mégsem voltak olyan hajlottan, esetlenül járók.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, kövesse a HVG Tech rovatának tudományos témákkal is foglalkozó Facebook-oldalát.