Ma már a miniszámítógépként működő okostelefonok használata is legtöbbeknek mindenféle magyarázat nélkül kézre esik. De az ötvenes években még olyannyira új volt a jóval egyszerűbb vezetékes telefon is, hogy részletes, rajzokkal illusztrált leírást is készítettek hozzá.
“Amikor a telefont használja, tartsa a kagylót a füléhez. Azt a részét, amelyiknél nincs vezeték.” Így kezdődik az amerikai Bell telefonvállalat használati útmutatójának gyakorlati része, melyben lépésről lépésre elmagyarázzák a telefonbeszélgetés mikéntjét. De ez az ötödik oldalon van, odáig eljutva az olvasót már arra is megtanítják, hogyan kell például tárcsázni. No de haladjunk szépen, sorban.
A borítók utáni első oldalon röviden ismertetik a telefon történetét: 1876-ban találta fel egy Alexander Graham Bell nevű fiatalember. Azóta már több millió telefon van Amerikában (1951-ben), olyannyira, hogy több, mint a világ többi részén összesen. Ezután egy gyakorlati hasznokat felvillantó oldal következik, melyből kiderül, hogy üzleti hívások mellett a barátokkal, a gyógyszerésszel, a doktorral vagy éppen a hentessel is beszélhetünk telefonon. Persze nem ússza meg az ember a telefontípusok és a telefonkészülék részeinek bemutatását sem.
De az izgalmak ezután jönnek. Az ötödik oldalon található a már említett szöveg. “Amikor a telefont használja, tartsa a kagylót a füléhez. Azt a részét, amelyiknél nincs vezeték. Beszéljen közvetlenül a beszélőbe.” Itt megmutatják, hogy melyik a helyes tartás és mi a helytelen, majd arra is felhívják a telefonálók figyelmét, hogy beszéljenek természetes hangon. Sőt, figyelmeztetnek, hogy nem kell kiabálni, egyszerűen csak beszéljünk úgy, mintha egy szobában lennénk a másikkal.
Ezek a legérdekesebb részek, de a teljes füzet 26 oldalas, ha végigböngészné, itt megtalálja egy 10 megabájtos pdf-ben.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, kövesse a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.