Eltűnt személy és elszökött medve kereséséhez is használtak az elmúlt hetekben Magyarországon drónokat. De a fejlesztőműhelyekből már a jövő szivárog: a következő évek az intelligens drónok lehetőségeiről és veszélyeiről fognak szólni.
Néhány afrikai országban a legtöbbször az éj leple alatt tevékenykedő orvvadászok felderítését segítik az éjjellátó kamerákkal felszerelt repülő drónok. Hat hónap alatt, 40 ezer fénykép segítségével tanították be az algoritmust, hogy a hőkamera által látottak alapján be tudja azonosítani az egyes állatfajokat és az embert, illetve mindkét csoport viselkedésében szinte azonnal észrevegye a gyanús eseményekre utaló jeleket. Ez pedig lehetővé teszi, hogy a drónok – emberi beavatkozás nélküli – automatikus felderítést végezzenek, ezzel megkönnyítve mindenki dolgát.
Hasonlóan intelligens irányban gondolkodnak azok a kutatók, egy teljesen hétköznapi drónhoz olyan rendszert fejlesztenek, amely nagyobb tömegben is pillanatok alatt képes kiszűrni a gyanúsan viselkedő egyéneket és veszélyes helyzeteket. A valós idejű drónos megfigyelőrendszert (Drone Surveillance System, DSS) megtanítják arra, hogy különbséget tudjon tenni aközött, hogy valaki véletlenül elhagyja a táskáját, vagy pedig szándékosan hagy felügyelet nélkül egy potenciálisan veszélyes csomagot. De például azt is észleli (majd) a DSS, ha verekedés tör ki egy koncert vagy egy tüntetés résztvevői között.
De hova vezet az, ha egy drón dönthet arról, melyikünk számít erőszakosnak? Az egyre csak okosodó drónokról és az okosítás nyomán fellépő etikai problémákról olvashat a HVG heti lapszámának Tech + tudomány rovatában.