A csillagászok a szimulációknak köszönhetően már évtizedek óta sejtették, hogy a világűrben a jelenleg ismert anyagból kétszer több kell, hogy legyen. Eddig egyetlen méréssel sem tudták igazolni, nemrég azonban egyszerre két, egymástól független kutatócsoportnak is sikerült.
Tudományosan elfogadott álláspont, hogy a világegyetemünk alapvetően három dologból tevődik össze. A normál anyagból (vagy más néven barionokból), a sötét energiából és a sötét anyagból. Ez utóbbi kifejezetten izgalmas, hiszen megfigyelni egyetlen eszközzel sem lehet, a létére csupán a gravitációs hatása miatt következtethetünk. Éppen ezért számos kutatás próbálta felderíteni, ami részben már sikerült is. A tudósokat azonban egy másik kérdés is foglalkoztatja.
A kutatók szerint ugyanis a megfigyelhető anyagnak csupán a felét ismerjük, vagyis a számítások szerint kétszer annyinak kellene lennie a térben, mint amennyiről tudunk. Azt eddig is sejtették, hogy a barionok a csillagközi térben helyezkednek el, bizonyítékot azonban nem sikerült rá találni. Mostanáig.

A New Scientist beszámolója szerint egyszerre két, egymástól függetlenül dolgozó kutatócsoport is a nyomára akadt az anyagnak – méghozzá a galaxisokat összekötő forró, diffúz gázfonál formájában. A kutatók szerint mivel a gáz túlságosan csekély mennyiségű, és nem elég forró ahhoz, hogy a röntgen-távcsövek érzékeljék, így eddig még senki sem láthatta.
Emiatt az orsay-i Asztrofizikai Intézet, valamint az Edinburgh-i Egyetem kutatóinak egy új módszert kellett kifejleszteniük az anyag detektálásához. A tudósok a Sunyaev-Zeldovich effektust használták fel erre. A jelenség akkor következik be, amikor az ősrobbanásból keletkező fény forró gázokon hatol át. Amikor ez megtörténik, a fény szétszórja a gázban az elektronokat, homályos foltot hozva létre a kozmikus háttérsugárzásban.

2015-ben a Planck műhold már készített egy térképet az effektus nyomairól a látható világegyetemben, mivel azonban a most megtalált gáz túlságosan ritka, így azon a térképen nem látszódott a hiányzó anyag.
A kutatók most egy-egy galaxispárt választottak ki, ahol sejtésük szerint látszódnia kell az anyagnak. A Planck jeleit erre a területre összpontosították, így ha halványan is, de feltűnt a galaxisokat összekötő gázszál. Míg a francia csapat 260 ezer, addig a skótok mintegy egymillió galaxispár esetében detektálták az anyagot, aminek létezését már évtizedek óta sejtették a tudósok.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.