Tech Papós Tamás 2017. október. 12. 07:02

Már megvan az energiaforrás, ami örökre ellátná a Földet – csak az a bökkenő, hogy végül nagyon ráfáznánk

Amerikai kutatók érdekes gondolattal játszottak el: mi lenne, ha az óceánokra óriási szélerőművet építenénk? Az első eredmények biztatóak voltak, csakhogy közbejött egy nem is kicsi probléma.

A Massachusettsi Műszaki Egyetem szakértői szerint a szélenergiában sokkal nagyobb potenciál van, mint amennyit most látunk belőle. Szélerőműveket ugyanis látunk sok helyen a világban, de nyílt vízen, konkrétan óceánokon már ritkábban. Pedig véleményük szerint az óceánokon kellene szélerőműveket dolgoztatni, hogy energiát termeljenek. Hogy mennyit? Nos, szerintük akár csak ebből is lehetne fedezni a Föld teljes energiaigényét.

Ez így első hallásra nagyon jó, sőt az adatokra nézve is: az óceánok felett akár 70 százalékkal erősebb a szél, mint a szárazföldek felett, így 3 millió négyzetkilométernyi óceánon üzemelt szélerőművel – ez nagyobb, mint Grönland – egy csepp kőolajra és egy darabka szénre sem lenne szükség. Mindez persze teoretikus felvetés, hiszen jogos a kérdés: kik és hogyan építenének fel ekkora erőművet?

Ha viszont az elméletnél maradunk, a számok továbbra is biztatóak. Épp ezért a tudósok hatástanulmányt készítettek. És itt jött közbe a probléma: ennyi szélerőmű annyira felfogná az óceánok feletti szelet, hogy a globális klímára komoly hatással lenne. Csak egy példa: az északi sarkkör környékén 13 Celsius-fokkal csökkenne az átlaghőmérséklet.

Vagyis egyetlen óriási, óceánon elhelyezett szélerőműre ráfáznánk, de a szakemberek szerint megvan a megoldás: kisebb szélerőműveket elhelyezve az óceánok számos pontján, már klímaváltozás nélkül is nagy mennyiségű energiát lehetne nyerni.

Kérdés persze, hogy ki akarná ezt kikísérletezni a való életben, miközben globálisan a napenergia lassan megelőzi a szélenergiát, és ilyen hatásai sincsenek.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

Gazdaság Sztojcsev Iván 2024. december. 29. 07:00

És akkor januárban Novák Katalin a mozgás évének nyilvánította 2024-et, aztán történt egy s más

Egész véletlenül tökéletesen beletrafált egykori köztársasági elnökünk, amikor elrendelte, hogy 2024 legyen a mozgás éve: mozgott idén a pártrendszer (egész váratlan irányokba), a GDP-növekedési előrejelzés (magasból a nulla közelébe), a forintárfolyam (hajaj), a világpolitika, és maga Novák Katalin is, jó messzire. Megnéztük a gazdaság és a vállalkozás rovatunkból az év legolvasottabb cikkeinek listáját, és most megmutatjuk, mi érdekelte idén önöket a legjobban.