Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Rossz, de nem haszontalan belegondolni abba, hogy életünk során vajon hány órát görnyedhetünk a számítógép előtt ülve. Régóta léteznek már álló feladatvégzést segítő munkaállomások is, melyek használata azonban egész napon át kissé kényelmetlen. Kipróbáltunk egy hibrid megoldást.
Egy átlagos európai munkavállaló 7,5 órát ül a munkahelyén a számítógépe előtt, és otthon is eltölt mintegy 1,5 órát ugyanezzel a tevékenységgel. Ehhez még hozzájön az otthon tévénézéssel vagy olvasással, de ugyancsak ülve eltöltött körülbelül 1,5 óra, és a nap folyamán átlagosan 1 óra telik el azzal, hogy étkezünk – általában ülve. Ha ezeket az időszeleteket összeadjuk, gyorsan kijön, hogy naponta átlagosan 13 órát töltünk ülve, és az ideális esetben 8 óra alvás mellé mindössze 3 órányi állás vagy mozgás társul.
Ha kényelmes vagy legalábbis annak tűnő ülőalkalmatosságokban töltjük el az említett napi 13 órát, akkor mégis mi a baj azzal, hogy ilyen sokat, a nap több mint felét átüljük? Nos, az ideálisnál hosszabb ülés számos negatív élettani hatással jár, és ezek alattomos, mondhatni sunyi dolgok, melyek nem egyik napról a másikra, hanem évek, vagy évtizedek során fejtik ki negatív hatásukat. Akkor már rég rossz, ha fáj valamink, például a derekunk, a gerincünk, a vállunk vagy a nyakunk, és ezek még csak az enyhébb tünetek. Amennyiben valaki naponta több mint 10 órát ül, 50 százalékkal fogékonyabb az elhízásra és arra, hogy valamilyen anyagcsere problémája legyen, ezenkívül a szív- és érrendszeri betegségek is gyakoribbak az ülőmunkát végzők körében.
Joggal merülhet fel a kérdés, hogy akkor mégis mit tehetünk? Nos, a pihenés és a szórakozás során ülve töltött idő egy részét érdemes állva, vagy mozogva eltölteni, és ezzel máris sokat teszünk az egészségünk megőrzéséért. A munkahelyünkön viszont nem igazán van lehetőség arra, hogy nap közben bármikor otthagyjuk a széket és a billentyűzetet, és sétáljunk egy keveset, hiszen a munkamennyiség adott, és azt bizony a nap végére teljesen fel kell emészteni. Sokat nyer, aki legalább néha állva is tud dolgozni, akár számítógép előtt is. A “néha” és az “állva” dolgot is egyben ígéri a Fellowes Lotus nevű ülő-álló munkaállomás, mi pedig kipróbáltuk, mennyire lehet használni egy ilyen berendezést a mindennapok során.
Kezdetben volt a papírdoboz
A Fellowes Lotus révén ülve és állva ugyanolyan hatékonyan végezhetjük el a számítógépes feladatainkat. Az eszközt az az idén 100 esztendős Fellowes Brands fejlesztette ki, melynek legismertebb terméke a Bankers Box, vagyis az a doboz, mely szinte minden hollywoodi filmben felbukkan, amikor valaki munkahelyet változtat és több-kevesebb papírdobozban elköltözteti személyes tárgyait. Az immár negyedik generáció óta családi vezetés alatt álló amerikai vállalat ma már nem csak dobozokkal, hanem többek közt iratmegsemmisítőkkel, légtisztítókkal és irodai ergonómiai termékekkel is foglalkozik.
A Lotus üzembe helyezése a felmondós papírdobozoknál valamivel bonyolult, de tényleg nem sokkal. Csak annyi teendőnk van, hogy kiszedjük az eszközt a dobozából és felhelyezzük az íróasztalunkra. Semmilyen szerszámra vagy összeszerelési műveletre sincs szükség, tehát tényleg csak annyi a dolgunk, hogy a helyére tegyük a Lotust. Igaz ehhez adott esetben két ember erejére is szükség lehet, ugyanis a Lotus meglehetősen nehéz. A jelentős tömeg azonban nem öncélú nemtörődömség következménye, hanem annak, hogy az eszköznek remek stabilitása legyen, és a Lotus elviselje, ha akár közel 16 kilogrammal terheljük a két platformját.
Mi ez? Mi hova való rajta?
A Lotus tőlünk távolabbi, emelt szintjén tudjuk elhelyezni a notebookot vagy az asztali számítógéphez tartozó monitort, vagy akár két képernyőt is. Az alsó szinten a billentyűzetnek és az egérnek jut helye, a két szint közötti döntött felületen pedig például egy telefonnal.
Alaphelyzetben a rendszer az asztalunk alap magasságában helyezkedik el, de ha egyszerre megnyomjuk az oldalain lévő kallantyúkat, akkor 22 fokozatban változtatható a magasság. A két véglet között mintegy 43 centiméternyi a különbség, ami tapasztalatunk szerint elegendő ahhoz, hogy a Lotus mind álló, mind ülő helyzetben remek számítógépes munkakörnyezetet biztosítson.
A többek közt monitortartó állvánnyal is használható rendszer megszabadít bennünket a kábeldzsungeltől, a vezetékek ugyanis rejtett helyeken futnak. (Annak sincs akadálya, hogy a függőlegesen pihenő okostelefonunkat és egyéb kütyüinket az odavezetett kábelek révén egyszerűen töltőre dugjuk.) Érdemes úgy belőni a munkakörnyezetet, hogy a 61x23 centiméteres felső pulton lévő monitor nagyjából szemmagasságban legyen, a 83x31 centiméteres alsó felületen lévő billentyűzetet és egeret pedig egyenes alkarral tudjuk használni.
A legjobb, ha mindkét periféria esetében csuklótámaszt használunk, ami nem része a Lotusnak, de érdemes megvenni hozzá, csakúgy, mint az irodai székre egyszerűen felapplikálható puha hát- és deréktámaszt. Ez utóbbira először furcsán néztünk, azt hittük, hogy nem több egy újabb felesleges kacatnál, amit a kedves vásárlóra akarnának sózni. De a napi szintű használat bebizonyította, hogy nemcsak kényelmesebb így ülni, hanem hosszú távon kevésbé is fárasztó.
Hogyan használjuk?
A Lotus konkrét felhasználási módja, vagyis az ülő- és álló üzemmód időbeli megoszlása egyénenként változó lehet. Van aki többet szeret ülve dolgozni, és csak ritkán állva, és van akinél fordított a helyzet, mindenesetre ha óránként 45 percet ülve és 15 percet állva dolgozunk, azzal már jót teszünk az egészségünknek. Az állva történő számítógépezés elsőre furcsa lehet, de gyorsan hozzá lehet szokni, és tapasztalataink azt mutatják, hogy még a kreativitást is fokozhatja, vélhetően a javuló vérkeringés révén.
Az eszköz használatához egy 82 centiméter széles és 62 centiméter hosszú szabad munkafelületű íróasztalra lesz szükségünk, mely nem árt ha a stabilabb fajtából való, hiszen a számítógépes kiegészítőkkel felvértezett komplett rendszeregyüttes komoly tömeget képvisel.
Fekete leves
Az alapvetően remekül átgondolt és nagyon gyakorlatiasan kialakított Fellowes Lotusról nehéz rosszat mondani, hiszen egyszerűen üzembehelyezhető, pofonegyszerű a használata, elrejti a szemünk elől a kábeleket és sokat javíthat a munkakörülményeken. Egyetlen dologról viszont eddig még nem tettünk említést, ez pedig az ár. Noha az eszközben semmilyen elektronika és intelligencia sincs, csak néhány erős rugó, pár túlméretezett fémalkatrész és néhány nagy műanyag felület, az árcédulán nem kevesebb, mint 250 ezer forintos összeg olvasható. Ez nem kis kiadás, amit hazánkban vélhetően csak a nagyobb vállalatok engedhetnek meg maguknak.
Olcsóbb alternatívák
Az Ikea kínálatában akár már 65 ezer forintos áron is találhatunk állítható magasságú íróasztalt. A Skarsta nevet kapott svéd bútordarab azonban nem kifejezetten számítógépes, hanem általános munkavégzéshez készült. Így például teljesen sík a felülete, és a gyártó a diszkrét kábelelvezetésről sem gondolkodott. A 70-120 centiméteres magasságot kurblizással lehet állítani.
Hasonló határok között állítható az Upliner kényelmes ülést és egészséges állást ígérő íróasztala, melynek legfontosabb extrája, hogy magasságát nem kézi erővel kell állítani. A másodpercenként 29 milliméteres sebességgel elektromosan állítható eszköz drágán adja a kényelmet, árcéduláján ugyanis 180 ezer forintos összeg olvasható.
Az Ergotron WorkFit-P más koncepcióra épül, ez ugyanis nem egy mozgatható munkalapú asztal, hanem egy a hagyományos asztalok lapjára rászerelhető számítógéptartó megoldás. A kábelelvezetővel szerelt, 70 ezer forintos eszköz egy mozgatható karos tartómechanizmus végén elhelyezett kompakt munkaasztalon biztosít helyet a hordozható számítógépünknek.
És ami ingyen van
Ha nincs keretünk egy ilyen vagy ehhez hasonló profi ülő-álló munkaállomásra, akkor is sokat tehetünk az egészségünk megőrzéséért. Már az is sokat segíthet, ha munka közben néha csak egy-egy percre felállunk, tipikusan például akkor, ha telefonos beszélgetéseket folytatunk. Azon is érdemes elgondolkodni, hogy a tőlünk néhány helyiségnyi távolságban ülő kollégához néha személyesen is oda lehet menni ahelyett, hogy e-mailt írunk neki. Kiemelten fontos a hidratálás, vagyis ne röstelljünk munka közben rengetegszer odanyúlni a vizes pohárhoz, a lift helyetti lépcsőhasználat, illetve az ebéd utáni rövid séta előnyeiről nem is beszélve.
A többi tesztünket itt találja. Ha rendszeresen szeretne értesülni róluk, lájkolja a HVG Tech rovatának facebookos oldalát.
