Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A kínai gyártó csúcsmobilja sem formanyelv, sem pedig belbecs tekintetében nem indított forradalmat. De talán éppen azzal lehet sikeres, hogy a megszokott dolgokat kereső széles közönséget szeretné megszólítani.
A tavaly áprilisban kijött Huawei P9 és az idén február végén bejelentett Huawei P10 között első blikkre kevés különbséget lehet felfedezni. Gyorsan rávághatjuk, hogy a kínai dizájnerek talán kicsit elfáradtak, vagy legalábbis megkötötték a kezeiket, de akár az is benne lehet a képletben, hogy a Huawei a járt utat nem cserélte járatlanra. És miért is tette volna, hiszen a P9 egy remek minőségű és a hétköznapokban nagyon jól használható készülék, amiből az elmúlt közel egy évben világszerte komoly mennyiség fogyott. Most azonban itt az utód, melyet kézbe fogtunk és megnéztük, hogyan teljesít a hétköznapi gyakorlatban.
Egy kéz oké, a víz viszont no go
Ahogy a dizájnhoz, úgy a mai óriásmobilok korában már kellemesen kompaktnak mondható mérethez sem nyúlt hozzá a Huawei. Az e tekintetben lényegében etalonnak tekinthető Apple iPhone 7-nél csak minimálisan nagyobb P10 a zsebünkben és a tenyerünkben egyaránt remekül elfér. Ha esetleg mégis kicsit túl nagynak találjuk, bekapcsolhatjuk az egykezes használatot segítő szoftveres opciókat, így például a komplett kijelzőképet és a klaviatúrát is lekicsinyíthetjük. Remek dolog, hogy az ujjlenyomatok szinte egyáltalán nem látszanak meg a hátlapon, ami tesztkészülékünk esetében ezüstszürke volt. Az exhibicionistább mobilosok számára jó hír, hogy a telefon nemcsak a megszokott (kissé talán unalmas) színekben, hanem akár kékben és zöldben is készül. A P10 és a nedvesség továbbra sem jó barátok: a készülék nem vízálló kivitelű.
Elölnyomkodós
A képernyő körüli kávák az átvariált biometrikus azonosítás miatt kényszerűen kicsit vastagabbak lettek, így az előlap hasznos részét jelentő képernyőnek 5,1 col jutott a tavalyi 5,2 helyett. A Full HD felbontást nem növelte meg a gyártó, és tette mindezt nagyon jól, hiszen ekkora méretben semmi előnye sem lenne a főleg a Samsung által erőltetett QHD felbontásnak. A képminőség teljesen rendben van, a kijelző képe oldalról és erős napsütésben is jól látható.
De más is nyomogatható az előlapon: az eddigi Huawei-receptet elhagyva a P10-en már nem hátul, a kamera alatt, hanem alul, a kijelző alatt található az ujjlenyomat-olvasó. Szerintünk a régi megoldás egyedibb volt, és kényelmes is. De a gyártó indoklását is el tudjuk fogadni: így az íróasztalon pihentett mobil képernyőjét is fel tudjuk oldani anélkül, hogy fel kellene emelnünk. A még az iPhone-okénál is sokkal gyorsabb ujjlenyomat érzékelő új feladatokat is kapott: rátestálhatjuk az Android fronton tipikusan a kijelző alsó sorában lévő funciókat, amivel nagyobb lehet a képernyőn rendelkezésre álló hasznos felület.
És ha már a telefon előlapjáról van szó: a hangszóró a hanghívásokhoz kiváló minőséget nyújt, kihangosításkor azonban a monó hangszórós új Huawei P9 nem képes hozni a sztereó riválisok hangminőségét és hangerejét.
Kezelhetőség
Az Android 7.0 operációs rendszerre a gyártó legújabb felhasználói felületét, az EMUI 5.1-et húzták rá. Korábban sokan hiányolták az Androidban hagyományos főmenüt a Huawei telefonokról, ami opcionálisan bekapcsolható formában most végre felbukkant, és lényegében ugyanúgy használható, mint az összes többi androidos készüléken. Az viszont már nem megszokott, hogy nem csak az alkalmazások, még az alapképernyő képe is automatikusan elfordul a készülék forgatásakor balra és jobbra – egyedül csak fejjel lefelé nem használható a mobil.
Nem lassú
A telefon lezárt képernyője gyorsan feloldható, a kívánt appok késlekedés nélkül elindíthatók és a P10 akkor sem jött zavarba, amikor tucatnyi megnyitott alkalmazás között ugrálgattunk ide-oda. A Huawei szerint ma egy telefonban egyszerűen nincs szükség 4 GB-nál több RAM-ra, amire jó példa a valóban 4 gigával is gyorsan elműködő P10. De a 6 GB azért némileg időtállóbb megoldás lenne. No és ők maguk is hiába mondják, hogy a 6 giga csak vakítás, a P10 Plus modellbe valamiért mégis ennyit tettek.
A 64 GB tárhely (amiből 48 GB szabad) több mint elegendő, de aki az átlagnál többet fotózik/videózik, annak még mindig ott a lehetőség, hogy egy microSD memóriakártyát csúsztasson be a nanoSIM mellé.
A ráncfelvarrt chipset tavalyhoz hasonlóan maradt nyolcmagos, és simán viszi még az olyan hardveréhes játékokat is, mint például a Real Racing. Negyed óra játék után némileg felmelegszik a telefon hátlapja, rántottát azonban még nem itt fogunk készíteni, szerencsére. És hát azért, tegyük hozzá, hogy aki a sebességteszt-eredmények megszállotja, annak nem a P10 lesz a jó választás.
Tripla kamera
Szelfizésben erős a P10, ugyanis 8 megapixeles frontkamerája a korábbinál sokkal több fényt képes magába engedni, így akár még naplementekor vagy sötét szobában is egész korrekt önarcképeket rögzíthetünk, akár elmosott háttérrel. A hátoldali főkamerák fényerején nem tekertek a fejlesztők, viszont komoly fegyvertény az optikai képstabilizátor felbukkanása. Tapasztalatunk szerint az OIS simán kivédi a kezünk remegését, de persze a rossz fényviszonyok mellett gyorsan mozgó objektumokra ez sem jelent gyógyírt.
A duál kamera 12 megapixeles példánya a színeket örökíti meg, 12-ről 20 megapixelesre növelt társa pedig a részletekért és a nagy dinamikatartományért felel. Tesztünk szerint a képek igen részletgazdagok, még low-light körülmények mellett is, ha pedig kicsit kreatívkodnánk, akkor ott az egyedi fekete-fehér, vagy a teljesen manuális üzemmód. A DxOMark a maximálisan adható 100-ból 87 pontot adott a P10 kamerájának képminőségére – ez még a közismerten jó iPhone (7) fényképezőjénél is jobb egy ponttal.
Ha a valódi optikai zoommal nem is ér fel teljesen, a normál digitális zoomnál mindenképpen jobb szolgálatot tesz a kétszeres veszteségmentes nagyításra képes Hybrid Zoom, ami azonban 20 megapixeles módban nem használható. Portré módban a mai divatnak megfelelően a háttér látványosan elmosódik fotóalanyunk mögött. A szándékos elmosódás nem olyan erős, mint az iPhone 7 Plus esetében, de az elő- és a háttér határánál lévő kontúr kicsit pontosabbnak tűnik.
Újdonság a 4K videófelvevő, aminek az Ultra HD tévék térnyerésével egy időben végre egyre több értelme van. A mozgóképek rengeteg részletet tartalmaznak és a legmodernebb H.265 codecet használják. Utóbbinak sajnos az a negatívuma, hogy a YouTube egyelőre még nem támogatja natív módon, így feltöltés előtt át kell konvertálnunk a cicás és szülinapos videókat.
Amikor lemegy a nap
A nap végén persze egyetlen kérdés marad, ami nem más, mint hogy kibírja-e a készülék a 10-12 órás szinte folyamatos nyúzást? Nos, az akkumulátor kicsit nagyobb kapacitású lett a P9-hez képest (3000 mAh helyett 3200 mAh-es), amihez hozzájön a felhasználói felület javított működési hatékonysága, ami miatt elvileg és gyakorlatilag is nőtt az üzemidő. Az átlagosan 5 órás kijelzőidő nem rossz, de nem is átlagon felüli - egyszerűen közepesnek mondható. Használati szokásoktól és kijelzőfényerőtől függően mindez átlagosan 1-1,5 napos gyakorlati üzemidőt jelent, de ha nap közben kevesebbet facebookozunk és/vagy bekapcsoljuk az ultratakarékos funkciót, akkor akár 2 napra is kitolható.
A szimmetrikus USB Type-C aljzaton keresztül az új SuperCharge töltővel táplálható a megfáradt akkumulátor, a korábbiaknál jelentősen gyorsabban. Ha nap közben bármikor csak fél óránk van kábelre dugni a telefont, könnyen 50 százalékot tölthetünk a megfáradt telepbe. Fontos, hogy a szélesebes töltéshez nemcsak az új töltőfejre, hanem a Huawei saját kábelére is szükség van, más kábellel ugyanis lassabb a folyamat. A vezeték nélküli töltőről sajnos továbbra is le kell mondanunk.
Verdikt
+: relatíve kompakt méret, kiváló minőség, új funkciókkal felvértezett ujjlenyomat-szenzor, gyors chipset, nagyobb aksi, továbbfejlesztett kamerák. –: nem vízálló, nincs vezeték nélküli tölthetőség, az elődénél vastagabb kávák, monó kihangosítás, egyeseknek hiányozhat az infravörös port és az FM-rádió. |
A Huawei P10 nem akar és nem is tud több lenni egy átlagos felsőkategóriás okostelefonnál. Ezt persze nem feltétlenül kell negatívumként kezelni: aki egy jó okostelefont akart, annak jó választás lehet, de egy P9-est (vagy más, meglévő erőtelefont) például nincs túl sok értelme lecserélni az új modellre. Aki viszont mostanába választana új telefont, annak mindenképpen jó hír, hogy a 200 ezer forintos áron érkező kínai újdonság szinte biztosan néhány tízezressel kevesebbe kerül, mint amennyi a hamarosan debütáló Samsung Galaxy S8 ára lesz.
A többi tesztünket itt találja. Ha rendszeresen szeretne értesülni róluk, lájkolja a HVG Tech rovatának facebookos oldalát.
