Tech MTI / hvg.hu 2014. augusztus. 06. 19:08

Több tízezren perlik a Facebookot magánszféra megsértése miatt

Fejenként ötszáz eurós kártérítést követel magánszférája megsértése miatt 25 ezer osztrák állampolgár a Facebooktól.

Néhány nap alatt huszonötezren jelezték csatlakozási szándékukat a Facebook ellen Ausztriában indult csoportos keresethez, amelyben fejenként 500 eurós (157 ezer forint) kártérítést követelnek magánszférájuk megsértése miatt. A kereset megindítója, Max Schrems bécsi joghallgató szerdán közölte, hogy a kezdeményezés honlapján jelentkezők száma elérte a 25 ezret. Ezért egyelőre lezárták a felperesek listáját, most pedig elkezdik átvizsgálni az internetes jelentkezők valódiságát.

A múlt héten egy bécsi bíróságon kezdett perben Schrems a Facebook Írországban bejegyzett leányvállalatán keresztül azzal vádolja az amerikai közösségi oldalt, hogy adatvédelmi szabályokat hágott át, és megsértette felhasználói magánszférához való jogát. A kereset egyebek mellett azt rója fel a Facebooknak, hogy az elősegítette az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) PRISM nevű megfigyelőprogramjának működését azáltal, hogy átadta egyes felhasználói adatait az ügynökségnek. A beadvány több más olyan kifogást is emel, amely a Facebook-felhasználók személyes adatainak kezelésére vonatkozik. Ezek közé tartozik, hogy az oldal követi, hogy a felhasználói milyen tartalmakat lájkolnak oldalakon.

Scherms korábban Írországban is beperelte az 1,3 milliárd felhasználóval bíró, a tőzsdén 189 milliárd dollár (59,6 ezer milliárd forint) értékűre taksált céget. Az eljárásban azt akarta megtudni, hogy az milyen információkat adott át az NSA-nak. Ez az ügy jelenleg az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt van.

A férfi szerdán azt mondta, számított rá, hogy ilyen sokan fognak csatlakozni hozzá, de az őt is meglepte, hogy alig néhány nap alatt összegyűlt 25 ezer jelentkező. Nem zárta ki annak lehetőségét sem, hogy ismét megnyitják majd a jelentkezést, amint a most összegyűlt felperesek személyazonosságát ellenőrizték. Az osztrák adatvédelmi aktivista azt is leszögezte, hogy a fejenként 500 eurós kártérítési kérelem ellenére az ügy nem a pénzről szól, hanem felhasználók jogainak védelméről.