Az átalakuló médiakörnyezet nem csak a felnőtt generációk életét változtatja meg. A gyerekek is egyre fiatalabb korban kerülnek kapcsolatba az új kommunikációs eszközökkel, amik egyre inkább természetes részei lesznek életüknek. Emiatt az eszközök használatával kapcsolatos kompetenciáik már igen fiatalon elkezdenek kialakulni. Az óvodás korúak esetében a vizsgálat nehézségeiből adódóan ezt a korosztályt kevésbé kutatták, pedig számos hasznos tapasztalat szerezhető a felnövekvő generációk kommunikációs eszközhasználatával kapcsolatban.

Érintőkijelző gyerekkézben

Az alábbiakban ismertetett kutatás a 6 évesekre fókuszált. Életkoruk alapján ők ennek az újabb generációs csoportosításnak és az ezt megelőző Z-generációnak a határán találhatók. Az alfa elnevezés – bár nem elsődlegesen emiatt lett kiválasztva – arra is utal, hogy valami újrakezdődik, hiszen az érintőképernyők megjelenésével egyfajta új folyamatról is beszélhetünk, ami már az óvodásokra is hatással van.

AFP / Deshakalyan Chowdhury

A kisgyerekekkel kapcsolatos médiahasználati kutatások itthon sem számítanak teljes újdonságnak. És bár mások is fontosnak tartották a korosztály médiafogyasztásával kapcsolatos vizsgálódást, mindezidáig nem foglalkoztak érdemben az okostelefonok, táblagépek ismeretével, használatával. Mindez abból is adódhat, hogy ezek az eszközök a korábbi kutatások időszakában nem voltak olyan széles körben elterjedtek, mint manapság.

Jelen vizsgálódás középpontjában az a kérdés állt, hogy milyen tapasztalatokkal, ismeretekkel rendelkeznek a kisgyermekek az új kommunikációs eszközök használata terén, illetve milyen elképzelésük van a szülőknek saját gyermekeik kompetenciáját illetően. A kutatás 10 szülő és 12 gyermek részvételével készült egy vidéki nagyvárosban. A szülőknek egy kérdőívet kellett kitölteniük, a gyerekekkel pedig strukturált interjúk készültek. A válaszok egyenkénti kiértékelését követően a szülők és a gyermekek eredményeinek összevetésére is sor került.

Az okostelefont mindenki ismeri, a táblagép még bizonytalan

A gyermekekkel végzett felmérés részeként a kicsiknek fényképek alapján kellett azonosítaniuk különböző eszközöket. A laptopnál illetve az okostelefonnál mutatott kép alapján a felismerés 100%-os volt, a táblagépnél azonban már volt a gyerekek körében bizonytalanság. Volt aki „GPS”-nek vagy „laptop számológép”-nek nevezte a látott eszközt. Arra a kérdésre, hogy szerintük mit lehet csinálni mondjuk egy okostelefonnal, vagy számítógéppel nagyon sokszínű válaszok érkeztek, melyet az alábbi táblázat is bemutat.

A diagram legfontosabb tanulságát a magasan kiemelkedő fekete oszlopok jelzik, amik azt mutatják, hogy a gyerekeknek messzemenően a játék a legfontosabb, ami életkori sajátosságuk is.

Az okostelefonnal végezhető tevékenységek sorában megjelentek a következők is: lehet vele dolgozni, tévét nézni, „alkudni, hogy milyen házat szeretnél (reklámban láttam)”,”dolgokat lehet megtalálni”, „matekozni”, „segít a fejszámolásban”, „gépezni”. A számítógépnél is több minden jelent meg, mint ahogy azt az ábra mutatja. Egyes gyerekek szerint lehet vele: „dolgozni, beszélgetni kamerával, barátaidat megkeresni, filmet nézni, cd-t letölteni, megrendelni valamit, ruhát meg sítalpat nézni, videót nézni, számolni a géppel, facebookozni, képeket készíteni”. Tehát leszögezhetjük, hogy a gyermekeknek van ismerete ezen eszközök használatáról, még ha ez csupán részleges is.

A vezetékest főleg közösen, a mobilt inkább egyedül használják

A továbbiakban az is izgalmas volt, hogy a gyerekek mit vallottak be, szülővel használják-e ezeket a dolgokat, vagy esetleg egyedül? Az asztali számítógép és az okostelefonok alkalmazása kapcsán többször kerül elő az egyedüli, mint szülővel együtt való használat.

Érdekes azt is megfigyelni, hogy a vezetékes telefont többet használják együtt, mint az érintőképernyős mobilt. Ennek egyszerű magyarázata az lehet, hogy a mai technológiába született gyerekeknek az utóbbi sokkal kézenfekvőbb, illetve az érintéssel való manipuláció sokkal egyszerűbb, akár véletlenszerű megtapasztaláson is alapulható tevékenység.

És mit gondolnak a szülők?

Beszédes az alábbi ábra, melyben a magasabb kék oszlopok azt jelzik, a szülők úgy hagynák gyermeküknek használni ezeket az eszközöket, hogy emellett azt gondolják, nem is biztos, hogy tudja használni - ez elég ellentmondásos hozzáállás. Megjegyzendő, hogy egyedül a televíziónál nagyobb a piros oszlop, tehát itt tűnik a legtudatosabbnak a tevékenység.

Fontos lenne a tudatos nevelés

Fontos továbbá hangsúlyt fektetni arra, hogy ezeknek az infokommunikációs eszközöknek a használatára valamiféle tudatos nevelés történjen, mellyel kapcsolatban külföldön már kutatásokat is végeztek. Magyarországon is vannak óvodák, ahol televízió, számítógép, és később talán táblagép, interaktív tábla/asztal is lesz. Bár sokakban ez manapság még ellenállást vált ki, fontos megjegyezni, hogy felkészült szülőkkel, óvodapedagógusokkal és értelmes hozzáállással mindez nem egy borzasztó korosztályos elszakadást jelent, hanem egy innovatív, fejlődő és tudatos információs társadalmat.

A szerző a cikk alapjául szolgáló kutatását a Szegedi Tudományegyetem kommunikáció és médiatudomány alapszakján nyújtotta be szakdolgozatként. Munkájával elnyerte a tanszéken alapított Magyar Telekom Nívódíjat.