2013. augusztus. 31. 21:03 MTI Utolsó frissítés: 2013. augusztus. 31. 21:04 Tech

Az amerikai hírszerzés 231 kibertámadást hajtott végre 2011-ben

Az amerikai hírszerző szolgálatok 2011-ben 231 titkos offenzív kiberműveletet hajtottak végre - közölte a szombati számában a birtokába jutott titkos dokumentumokra és szakértői állásfoglalásokra hivatkozva a The Washington Post.

A lap közlésének alapjául az a titkosított hírszerzési költségvetés szolgál, amelyet Edward Snowden, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) Moszkvába szökött volt külsős informatikusa szivárogtatott ki. Az amerikai hackertámadások csaknem háromnegyede Irán, Oroszország, Kína és Észak-Korea ellen irányult, valamint a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozását célozta.

A lap szerint a dokumentum új bizonyíték arra, hogy az amerikai kormány szolgálatában kiberszakemberek egyre nagyobb hada egyre agresszívebben hatol be külföldi számítógép-hálózatokba. Az offenzív műveletek hatáskörének és méreteinek kiterjesztése azt jelzi, hogy megváltozott a korábbi amerikai politika, amely a nemzetközi normákat igyekezett megvédelmezni a kibertérben. Ennek egyik oka, hogy az amerikai gazdaság és haderő erősen számítógép-függővé vált.

A GENIE kódnév alatt futó, évi 625 millió dollárt felemésztő program keretében az amerikai komputeres szakemberek "titkos implantátumokat" telepítenek külföldi számítástechnikai eszközökre, amelyek a későbbiekben állandó behatolási lehetőséget biztosítanak a számukra. Ilyen implantátum-programokból az év végéig legkevesebb 85 ezer fog működni stratégiai hálózatokban, de az NSA több millióra akarja bővíteni ezek számát.

A GENIE legszűkebb keresztmetszete az információ feldolgozására rendelkezésre álló, nem megfelelő kapacitás, de az NSA rendszerbe állítja a TURBINE kódnevű automatizált rendszert, amely implantátumok és aktív támadások millióit képes koordinálni.

hvg360 Nemes Nikolett 2025. március. 31. 20:15

„A válásra nem szabad úgy gondolni, mintha szörnyűség lenne, a szörnyűség a rossz kapcsolat”

A magyar társadalom még mindig erősen hiszi, hogy a házasságban élők boldogabbak, ezzel együtt a gyerekek egyharmada házasságon kívül születik, még ha ezt a döntéshozók nem is hajlandók tudomásul venni. Miért adják egyre többen válásra a fejüket ötvenes-hatvanas, sőt hetvenes éveikben? Melyek a leggyakoribb válóokok, és hogyan hat vissza a szegénység a házasságok tartósságára? Ezekről is beszélgettünk Tóth Olgával, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének munkatársával.