A globális piacon jelentős átrendeződést és súlyponteltolást elérő iPad mini idehaza nem idézett elő ekkora felfordulást sem a konkurencia, sem az Apple termékek háza táján. A legfőbb ok: mindent visz az ár, amit 30 ezer fölött már soknak tartunk.
Noha a Gartner tavaly novemberi prognózisa még azt jósolta, hogy az Apple számára az olcsóbb iPad mini jó esélyeket teremt a domináns pozíció megtartására, mára e hízelgő jövőképeket az eladási adatok jelentős mértékben árnyalták. Az IDC friss adatai szerint a tabletpiacon néhány tizedszázalék híján 60 százalékos bővülés zajlott le az elmúlt egy évben, de ebből a bővülésből már nem a korábban rendre túlnyomó többséget kihasítani képes cupertinói készülékek aránya nőtt jelentősen, hanem a riválisoké. Az utóbbi egy év bővüléséből az IDC adatai szerint már csak 32,4 százalék az Apple részesedése.
A Gartner eredendően arra számított, hogy a piaci növekedés abba az irányba mozdul el, ami 2016-ra azt eredményezheti, hogy a vásárlók durván fele-fele arányban vásárolnak majd 7, illetve 10 hüvelykes palákat. Ha a kérdés ennyire sarkos marad, akkor ez is az Apple számára előnyös – állította a Gartner, mivel az iPad és az iPad mini e két méret meghatározója, pionírja és trendteremtője. Kérdés azonban, hogy az azóta megjelent, és a notebook-subnotebook kategória felé kacsintgató hibridek, illetve a 7 hüvelyk alatti, óriás okostelefonok piacán mi történik.
Az Apple jelentése szerint egy éve még 17 millió iPadet vettek a fogyasztók a világban, egy évre rá ez már „csak” 14,6 milliót. (Az eladási listát azonban így is vezetik, mert a képzeletbeli dobogón az ezüstért hajtó Samsung 8,1 millió készüléket adott el, a bronzos Asus pedig csupán 2 millió tabletet tudott értékesíteni.) Idehaza mindezekből alig néhány ezer Apple tablet eladásával tudta kivenni a részét a kereskedelem.
Itthon a 20-30 ezres gép hódít
Bagi Bence, az IDC hardvertechnológiai elemzője szerint azonban a magyar piac látványosan nem követi a fent vázolt nemzetközi trendeket. Az adataik szerint a hazai piacon ma már 80 százalékban az olcsó, 20-30 ezer forintba kerülő alapfelszereltségű tableteknek van keletje, és ez a szegmens viszi előre a piacot már a harmadik negyedéve. „Az Apple nem tudja nálunk azokat az eladásokat produkálni, amit a nemzetközi trendek alapján elvárnak tőlük. Ennek oka egyszerű: az iPad és az iPad mini nem képesek a megjelent konkurenciával versenybe szállni, ezért folyamatosan esik az eladási mutatójuk is” – magyarázta az elemző.
Amire az okostelefon-piacon az iPhone képes volt, azt a gyártó gépei a tabletpiacon nem tudják reprodukálni. Az idei év második negyedévben az Apple tabletjei között Magyarországon az iPad 2 volt a domináns termék. Az új iPad hasonlóan fogyott, igaz, ebből a legdrágább készüléktípusból zömmel az olcsóbb, 16 GB-os, wifis kiszerelésű eszközre jelentkezett vevői igény. Bagi Bence állítja: az iPad Mini idehaza nem borított fel semmilyen trendet, érezhető módon sem a konkurens gyártók hasonló méretű készülékeinek eladását, sem a saját gyártó nagyobb méretű készülékpiacán nem söpört végig, nem rabolt, nem kannibalizált. Az IDC adata inkább azt támasztják alá, hogy a 7 hüvelykes, almás pala inkább csalódást okozott, mert a piac is, a kereskedők is sokkal többet vártak tőle.
Az alig néhány száz készülék eladását – vagyis: a gyenge piaci szereplést – az elemző azzal magyarázza, hogy a magyar vásárlók számára az ár többet jelent a márkahűségnél, az Apple nimbuszánál és presztízsértékénél. A boltokban 100 ezer forint körüli szinte beárazott iPad minivel szemben egy méretben azonos, márkásabb androidos gép – mint a Samsung Galaxy Tabja vagy az Asus Nexus 7-je – már 60-70 ezer forintért elérhető. A WayteQ 40-50 ezerbe, a „magyar” tablet, a MyAudio 20-30 ezer forintba kerül.
Az eladási számokból sarkítva az a következtetés vonható le, hogy ha a vevő nem kifejezetten Apple terméket keres, akkor valószínűleg nem fogja a cupertinói gyár termékét választani. Ezt támasztja alá, hogy a tavalyi, utolsó negyedéves adatok az első negyedévben feleződtek, és a második negyedévben sem volt komolyabb visszarendeződés. A magyar tabletpiacon az sem látszódik, hogy mitől mozdulna el a vásárlói igény a drágább készülékek felé, mivel a hazai mutatók szerint mi még az első tabletjeiket vesszük, és leginkább a 30 ezer forintos kategóriában keresgélünk. Ez a fajta árérzékenység csak a mi, fejlődő piaci régiónkban látszódik le, de olyan meghatározó tényező, hogy a prognózisok e téren már nem is számolnak jelentős változással. Ez alapján Magyarország a Concord, WayteQ és a MyAudio országává válik.