Navigare necesse est – tartja a latin közmondás, vagyis navigálni mindenképpen kell. Illetve dehogyis: hajózni szükséges, de mi most inkább a négy kerék, egy sofőr, egy tablet felállásnál maradunk. Teszten egy érdekes navigációs tablet.
Hol vannak már azok az idők, amikor a Cartographia Kft. valamelyik remek kiadványával, vagyis egy teljesen hagyományos, papírra nyomott térképpel az anyósülésen próbáltunk meg eljutni A-ból B-be. Ma már olyannyira mindenki navigációs készülékeket használ az autójában, hogy elvétve ugyan, de olyan konfigurációval is találkozni, hogy a szélvédőn figyelő GPS drágább magánál az autónál. Ma már nem az a kérdés, hogy van-e navigáció a kocsiban, hanem sokkal inkább az, hogy milyen? Gyárilag beépített? Drága. Utólag felcuppantott dedikált készülék? Kényelmetlen. GPS-es okostelefon? Kicsi a kijelzője. Navigációs tablet? Ezt próbáltuk most ki.
Integrált
Az előző kijelentések persze erősen sarkítva vázolják fel a jelenlegi piaci helyzetet, hiszen például ma már nem feltétlenül drágák az integrált gyári megoldások, ezenkívül pedig a legújabb okostelefonok kijelzőméretére sem igazán lehet panaszunk. De akkor vegyük is szépen sorban a dolgokat.
Az autógyártók által fixen a kocsikba szerelt navigátorok egyértelműen a legszebb és legelegánsabb megoldást kínálják, bár eleinte csak méregdrágán lehetett hozzájuk jutni. A luxusautókban persze még mind a mai napig drágák, de az elérhető árú népautókba ma már nagyon kedvező áron rendelhetünk gyári navit, köszönhetően többek közt a holland TomTomnak, vagy a hazai NNG-nek. A beépített készülékek egyik nagy előnye, hogy az autó szerves részét képezik, ily módon hozzáférnek a kocsi különböző adataihoz, így például az aktuális sebességértékhez, ami egy műholdkapcsolat nélküli alagútban remek szolgálatot tud tenni.
Utólagos
A szélvédőre felapplikálható utólagos navigációk a 2000-es évek közepén kezdték meghódítani a piacot, mely folyamatban nemcsak hazai, hanem világ szinten is komoly szerepe volt a már említett, mára a világ 100 legfontosabb vállalata közé sorolt NNG-nek. 2006-ban ugyanis kijött a cég nagy durranása, az iGO My way, mely első körben PDA-kon, majd pedig PNA-kon aratott lényegében osztatlan sikert. Az ember fogott egy GPS-es kéziszámítógépet, a boltban vett hozzá egy iGO-s memóriakártyát, bedugta a megfelelő slotba és máris ment a "300 méter múlva fordulja balra", illetve a jól ismert "újratervezés" duma. Az üzlet sokáig virágzott, de csak addig, amíg az integrált GPS-vevős, alkalmazásboltos okostelefonok nem indultak rohamos terjedésnek. Az NNG ekkor még időben észbe kapott, és beszállítóként elkezdett az autógyártókra fókuszálni, illetve óvatosan nyitott a smart kütyük irányába is.
Smartphone-os
Az okostelefonok többségében ma már ott a helymeghatározó modul, ráadásul a legtöbb készülékre már alaphelyzetben fel van telepítve valamilyen térkép, vagy navigációs alkalmazás. Ezek közül kiemelendők a Nokia mobilok, melyek legtöbbjén örökre ingyenes hangnavigáció, offline menedzselhető országonkénti térképek és egyéb nyalánkságok találhatók. Android fronton adott ugyebár a Google Maps, az iOS készülékeken pedig egy ideje már az Apple saját, illetve TomTom által megtámogatott térkép/navigációs alkalmazása uralkodik.
Smartphone fronton arra érdemes odafigyelni, hogy a honi hálózatban áldásos online funkciók külföldi roaming során igen komoly kiadásokba verhetnek minket. A gyárilag feltelepített alapszintű navimegoldásokon kívül természetesen számos egyéb hasonló szoftver szerezhető be a tartalomboltokban, de persze már nem ingyen.
iGO primo
Amennyiben egy professzionális szolgáltatásokat nyújtó, szerteágazó funkcionalitással megáldott navigációs szoftverre szeretnénk szert tenni, akkor mindenképpen érdemes kipróbálni az NNG-féle iGO primót. A már említett nagysikerű iGO My way-t követően a hazai szürkeállományú vállalat 2008-ban adta ki az iGO 8-at, aztán 2009-ben érkezett a visszafogott sikerű iGO amigo, majd pedig 2010-ben mutatkozott be az azóta több kiadást is megélt iGO primo. Alaposan átmaszkírozva tulajdonképpen ugyanez a szoftver fut több autó gyári navigációján is – a 10 legnagyobb autómárkából hétben az ő navigációjuk van –, ezenkívül pedig az iOS-es készülékekre az App Store-ból tudjuk letölteni az alkalmazást.
Nem tudni, miért, mindenesetre tény, hogy az androidos Play Áruházban nincs fent az app, melynek egyébként létezik droid verziója, ez azonban csak és kizárólag OEM, tehát készülékekre gyárilag előretelepített változatban érhető el. Illetve a nem éppen legális tartalmakkal teli lelőhelyeken, de ebbe most inkább ne menjünk bele.
A méret a lényeg?
Míg az első PDA-k általában 3,5 colos érintőkijelzővel rendelkeztek, addig a következő hullámban érkező PNA-k már 4,3-5 colos paneleket kaptak/kapnak mind a mai napig. Körülbelül ugyanekkora display-ek találhatók a komolyabb okostelefonokban is, az autóba gyárilag beépített kijelzők pedig akár 7-12 colos képátlóval is rendelkezhetnek.
De mi az akadálya annak, hogy egy jókora kijelzővel felvértezett tabletet használjunk navigációs célokra? Gyakorlatilag semmi! Ha veszünk például egy 7,9 colos iPad minit, akkor a hardverre mintegy 100 ezer forintot kell költenünk, és ehhez még hozzájön az a mintegy 18 ezer forintos összeg, melyet a kiszemelt teljes Európa verziós iGO primóért kell kicsengetnünk, és akkor autós tartószettünk még nincs is.
Ellenajánlatnak viszont adott egy 7 colos androidos tablet, melyhez legális full EU-s iGO primo és komplett autós szett is jár, kompletten 35 ezer magyar pénz ellenében.
Navon Platinum Explorer
Ez a készülék éppúgy használható mezei androidos tabletként, mint teljes értékű autós navigációként, ráadásul úgy, hogy rögtön a csomagolásából kivéve, azonnal képes megkezdeni a működését, vagyis az autós szett megfelelő helyre történő elhelyezésén kívül semmi egyéb beüzemelési teendőnk sincs vele. Az autós tartóból egyébként egy kis láb is kihajtható, mely akkor tehet jó szolgálatot, ha például az íróasztalon, vagy a konyhában tabletként használjuk a masinát. Alapáron kapunk 220 voltos hálózati töltőt, szivargyújtós töltőt és USB-adatkábelt, így maximum egy kis hordtokot kell utólag vásárolnunk a szetthez. Az autós tartó alapvetően masszív kialakítású, azonban a 7 colos felületű tablet még így is enyhén mozog a szélvédőn, amit egyszerűen jobb, ha megszokunk.
Felszereltség
A bal oldal teljesen csupasz, az ellentétes oldalon pedig egy 3,5 milliméteres jack dugalj, egy microSD bővítőslot, egy miniUSB-port, valamint egy egyedi töltőaljzat található. A hangerőt a felső élen lévő gombokkal lehet állítani, és ugyanitt keresendő az on/off kapcsoló, valamint a süllyesztett Reset gomb. A korrekt hangerejű hangszóró a hátfal közepén figyel, az integrált akkumulátor pedig 2900 mAh kapacitású, és egy feltöltéssel maximum 3-4 óra navigációs használatot tesz lehetővé. HDMI-kimenetet nem kapunk a pénzünkért, pedig nem lenne ellene kifogásunk, ezenkívül a hátoldali kamera is hiányzik, az előlapi fényleső pedig csupán 0,3 megapixeles felbontású. Skype-hoz persze ez is bőven elegendő lehet. A 243x190x9 milliméteres masina egyébként teljesen átlagos méretű és 330 grammos tömege sem kirívó. A tapintásérzet nagyon rendben van, köszönhetően a hátsó szekciót uraló puha gumírozásnak.
Milyen táblagépként?
A Navon Platinum Explorer egy belépőszintű olcsó tablet, melyen Android 4.0.4-es, vagyis még Ice Cream Sandwich operációs rendszer fut. A terméktámogatás sajnos nem túl erős, tehát Jelly Bean frissítésre ne nagyon számítsunk. A 7 colos TFT LCD a mai elvárásoknak megfelelően kapacitív technológiájú, vagyis egyszerre akár több ujjal is használható, ellenben 800x480 pixeles felbontása, illetve 133 ppi-s pixelsűrűsége nem túl combos. A betekintési szög alapvetően minden irányból egész nagy, de ha alulról nézzük a kijelzőt, akkor sajnos teljesen minimális. A giroszkópnak köszönhetően adott az automatikus kijelzőkép elfordítás, a betűméret pedig négy fokozatban állítható.
Az egymagos 1,2 GHz-es Cortex-A8 processzormagot és Mali-400MP GPU-t felvonultató chipset nem éppen mai darab, így többször is előfordulhat, hogy meg-megdöccen a működés, akár egy masszívabb tartalmat felvonultató weboldal betöltése és szkrollozása közben is. Érdekesség, hogy a tesztprogramok 1,5 GHz-esnek, tehát a papírformánál erősebbnek tüntették fel az egyébként ARMv7-es processzort.
A 8 GB flashmemória remek dolog, még ha nagy része nem is szabad alaphelyzetben, ellenben az 512 MB helyett jobban örülnénk 1 GB RAM-nak. A b/g/n Wi-Fi, a hotspot feature és Wi-Fi Direct mindenképpen jó dolog, de a Bluetooth-ról és a 3G-ről sajnos le kell mondanunk.
Summa summarum a gyárilag e-book olvasóval, új állományok létrehozására is alkalmas irodai szoftverrel, diktafonnal, ötsávos ekvalizeres zenelejátszóval és HD videolejátszóval ellátott készülék a lakásban is remek partnerünk lehet, de csak akkor, ha nem várunk el tőle prémium kategóriás sebességet, és tényleg csak böngészésre, olvasásra, kvarcjátékokra használjuk.
Milyen navigációként?
Tablet fronton ugyebár nem sok dicséretet kapott a mindössze 800x480 pixeles felbontás, ellenben ha a kocsiban naviként használjuk a kütyüt, ez a felbontás tökéletesen elegendő, sőt! A papíron 1,2 GHz-es procit sem érte eddig sok dicséret, viszont az iGO primót olyan kiválóan futtatja a cucc, mint ahogyan egyetlen 500 MHz-es chipes PNA sem tudja futtatni azt. Ráadásul míg a PNA-k többségében rezisztív kijelző van, addig ebben a gépben lévő kapacitív technológia simán lehetővé teszi a kétujjas zoomolást akár az iGO-n belül is.
A navigáció alkalmazás korábbról sokaknak már ismerős lehet, így most csak nagy vonalakban térünk ki rá. Az iGO primo többféle járművet és többféle útvonaltípusos tervezést támogat, az alternatív útvonalak közül pedig néhány odabökéssel kiválasztható a számunkra leginkább szimpatikus. Hasznos dolog, hogy a program üzemanyag-fogyasztást és még CO2 kibocsátást is számol, navigálás közben pedig nemcsak a közlekedési táblákra, hanem a traffipaxokra is felhívja a figyelmet. A multitasking támogatott, vagyis az iGO futása mellett például simán szólhat a háttérből valamilyen muzsika. Ráadásul a szoftver akár több felhasználóra is bekonfigurálható, így a család (vagy a cég) minden tagja rögtön olyan formában kezdheti használni, amilyenben szereti.
Választhatunk 2D és 3D üzemmódot is, ezenkívül pedig látványosan mutat a kijelzőn az elágazás-, illetve alagút nézet. A nappali/éjszakai grafikát felvonultató alkalmazás lényegében bármire képes rákeresni, legyen az konkrét cím, a térképen egy utca, egy érdekes pont (POI), vagy egy koordináta, illetve akár az előzmények között is keresgélhetünk.
A keresés panelen ugyan ott szerepel a Google gomb, az online keresés azonban valamiért nem hajlandó működni, pedig egy okostelefon megosztott mobilnetét remekül használhatná.
A hangparancsok négyféle magyar hangon szólalnak meg, azonban TTS Pro hiányában az utcaneveket sajnos nem halljuk szóban kimondva. Van viszont hang a rádióban: autóban hasznos az FM-transzmitter, vagyis a lehetőség, hogy a készülék hangját átlőjük a kocsi hangszóróira, a TMC-vevő ellenben hiányzik a repertoárból.
Az útvonaltervezés villámgyors, így például egy Európát átszelő 1500 kilométeres, abszolút optimalizált útvonal alig 10-15 másodperc alatt elkészül. A belső memóriában 46 európai ország részletes Navteq térképe figyel ott – frissíteni sajnos nem a Play Áruházban, hanem a naviextras.com-ról letölthető Toolbox alkalmazással tudunk. A 35 ezer forintos alapár egy év ingyenes frissítést tartalmaz magában, az update-ek negyedévente szoktak érkezni.
Árverseny
A 35 ezer forintos Navon Platinum Explorer egészen kiváló ár/érték mutatóval büszkélkedhet. Összehasonlításképp, a kisebb gyártók jelenleg forgalomban lévő 7 colos tabletei 30 ezer forint ellenében kétmagos processzort, több RAM-ot és 1024x600 pixeles kijelzőt kínálnak, ellenben általában nincs bennük GPS-vevő, nincs rajtuk komoly navi alkalmazás és nem jár hozzájuk autós tartó, vagyis navigációra nem igazán használhatók.
Amennyiben PNA-ban gondolkozunk, akkor 20 ezer forintért naviszoftver nélküli 5 colos masinát, 25 ezerért pedig Sygic 3D szoftveres készüléket kaphatunk. Érdekes alternatíva lehet az ugyancsak 5 colos WayteQ xTAB-50, mely már Androidot futtat és kapacitív kijelzős – ez a modell csupaszon 30 ezret, Sygic szoftverrel pedig 38 ezer forintot kóstál.
A Navon Platinum Explorerből is létezik iGO nélküli változat 28 ezerért, csak magyar térképes verzió 31 ezerért, illetve korlátlan ideig ingyenes térképfrissítést biztosító full EU modell 45 ezer magyar pengőért. Tabletként könnyen találhatunk nála jobbat, viszont navigációként, illetve kombinált navi/tabletként igen komoly produkciót ad elő a tesztben forgó gép.