A németországi Osnabrücki Egyetem kutatói arról számolnak be az amerikai tudományos akadémia folyóiratában, hogy az élet kialakulásához ideális feltételek adódtak a kis szárazföldi víztestekben, amelyek a Föld mélyéről felszálló vízgőz lecsapódásából keletkeztek.

Armen Mulkidjanian, az egyetem biofizikusa amerikai és orosz kollégáival elemezte az első sejtek lehetséges anyagcseréjét. A sejteknek ezek szerint viszonylag sok cinkre, mangánra és foszforra volt szükségük, valamint a kálium nátriumhoz képest magas arányára. Ezért az ősleves inkább geotermikus forrásokra hasonlíthatott - amilyenek ma is megtalálhatóak például a Yellowstone Nemzeti Parkban -, mint tengerfjordokra - írja a Der Spiegel című német lap internetes kiadása.

A kutatók először 60, minden mai sejtes élőlényben előforduló gént vizsgáltak meg. Ezek ugyanis a közös ősben is megtalálhatóak voltak. A gének alapján sikerült meghatározni az őssejt néhány fehérjéjét, és azokból annak négymilliárd évvel ezelőtti anyagcseréjére következtetni. A kutatók szerint a sejtek keletkezéséhez szükséges kémiai elemek az óceánban soha nem léteztek megfelelő arányban.

Akkoriban a Föld vulkánokban bővelkedett, a légkör pedig a mai Vénuszéra vagy Marséra hasonlított. E körülmények mellett a vulkáni folyamatoknak köszönhetően gőzök és gázok jutottak a Föld belsejéből a felszínre, és lehűlésükkor őspocsolyák képződtek. Az élő sejtek kialakulásához szükséges kezdőlöketet a katalizátorként ható ásványi anyagok adhatták.

A kémiai folyamatok számára a száraz szakaszok éppoly fontosak voltak, ezért az első életformák minden valószínűség szerint kis szárazföldi pocsolyákban keletkeztek, és nem az óceánban vagy annak szélén. A tenger csak később népesedett be.