Tech MTI 2011. november. 26. 17:53

Sikeresen fellőtték a marslabort

Útnak indították a Curiosity (Kíváncsiság) nevű új amerikai marsjárót szombat délután a floridai Cape Canaveral űrrepülőteréről egy Atlas V-hordozórakétával. A rakétát a terveknek megfelelően, közép-európai idő szerint délután négy óra két perckor lőtték fel.

A Curiosity - hivatalos nevén Mars Science Laboratory (Mars tudományos laboratórium) - 8,5 hónapig tartó 570 millió kilométeres út után, 2012 augusztusában érkezik meg a Marsra - volt olvasható korábban a Space.com űrkutatási hírportálon.

A NASA 2003-ban kezdte el tervezni a 2,5 milliárd dolláros összköltségű projektet. A közel egytonnás Curiosity kétszer olyan hosszú és legalább ötször olyan nehéz, mint a korábbi marsautók bármelyike. A tervek szerint a marsi egyenlítő környékén lévő, 155 kilométer átmérőjű Gale-kráterben landol. A csaknem kétéves misszióra érkező marsautó leszállóhelyeként a kráter közepén magasodó 5 kilométeres, rétegzett szerkezetű hegy környékét választották ki, ahol a vizes eredetet feltételező agyagásványok és szulfátok fordulnak elő.

Néhány száz méter elég lenne

A marsjáró fedélzetén tíz műszer működik majd, közülük kettő a robotkarok által begyűjtött kőzetminták elemzését végzi. A Curiosity feladata kideríteni, hogy létezhettek-e valamikor a vörös bolygón olyan feltételek, amelyek lehetővé tették a mikrobiális életformák kifejlődését.

Az indítás pillanata
AP

A következő hónapokat az amerikai űrkutatási hivatal 240 kutatója és munkatársa lázas munkával tölti, hogy felkészüljenek a marsjáró irányítására. Ehhez a NASA bolygókutató laboratóriumának, a Pasadenában működő Jet Propulsion Laboratory modelljét használják, hogy megtapasztalják, miként viselkedik majd a Curiosity a vörös bolygó felszínén. "Arra is fel kell készülnünk, hogy gyorsan ki tudjuk értékelni a marsjáró műszerei által küldött adatok sokaságát" - magyarázta Michael Meyer, a program egyik kutatója, aki szerint tudniuk kell meghatározni a vizsgálatok prioritását is. A marsjáró ugyanis csak meghatározott mennyiségű energiát használhat fel naponta.

"Elég lehet mindössze néhány száz métert haladnia ahhoz, hogy az egész kutatási tervet teljesítsük" - tette hozzá Michael Meyer.

Hirdetés
hvg360 Ligeti Nagy Tamás 2025. január. 05. 19:30

"Nem csak egy eszköz, hanem ügynök" – Harari elmagyarázza, miért veszélyesebb a mesterséges intelligencia az atombombánál is

Miután az ember lassan beletörődik a múlt megváltoztathatatlanságába, és a jelenben nem igazán érzi jól magát, úgy döntött: a jövőt megtartja magának. Yuval Noah Harari izraeli történész új okoskönyvében az információs hálózatok fejlődését vizsgálva arra jut, lehet, hogy az emberiség történetét Valaki Más írja.