Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Bebizonyosodott, hogy a hosszúnyakú, nagytestű növényevő dinoszauruszok az összes földrészen éltek: az Antarktiszen ugyanis előkerült az első szauropoda fosszília.
A felfedezésről a Gerinces Őslénytani Társaság (Society for Vertebrate Paleontology) közgyűlésén számoltak be Las Vegasban. Korábban is kerültek elő dinoszaurusz maradványok a hatodik kontinensen: így 1986-ban feltárták a páncélos növényevő dinoszauruszok, az ankylosaurus maradványait, amint bebizonyosodott, hogy éltek az Antarktiszen hadroszauruszok (kacsacsőrű dinoszauruszok) is - olvasható a Live Science tudományos hírportálon.
Az argentin paleontológusok Ariana Paulina Carabajal, a Plaza Huincul-i Múzeum kutatója irányításával a James Ross-szigeten végeztek feltárásokat. Az ásatások során tengeri hüllők, halak és gerinctelen állatok fosszíliái kerültek elő nagy számban, a dinoszaurusz leletre azonban az expedíció utolsó napjáig kellett várni, amikor egyetlen szauropoda csigolyát találtak. A hosszúnyakú nagytestű növényevő százmillió évvel ezelőtt élt.
"Nem sok mindent tudunk kezdeni egyetlen csigolyával, így azt sem tudjuk megállapítani, hogy melyik nemzetséghez tartozott a szauropoda" - magyarázta Carabajal. Hozzátette, hogy az Antarktiszen nagy valószínűséggel sok dinoszaurusz fosszília lehet, ám itt nagyon nehéz feltárásokat végezni, ráadásul az éghajlati viszonyok nem kedveztek a csontok fennmaradásának sem.
"Itt egyetlen teljes épségben fennmaradt csont sem kerül elő" - mondta. "Amikor a szauropodák benépesítették a Földet, az Antarktisz északabbra feküdt, mint manapság, ezért az éghajlata is sokkal enyhébb lehetett - húzta alá a kutató, aki szerint a csigolya sokat elárul a dinoszauruszok vándorlásáról is. - Százmillió évvel ezelőtt az Antarktisz még nem vált el Ausztráliától és Dél-Amerikától. Ily módon a dinoszauruszok átsétálhattak az egyik mai kontinensről a másikra, egyfajta hídként használva az Antarktiszt."
