Az eredmény utat nyit a különösen érzékeny detektorok felé csakúgy, mint a kvantumkísérletek irányába. A kvantummechanika alappillére az az elv, hogy a dolgok meghatározott adagokban, kvantumokban nyelnek el és bocsátanak ki energiát. Ha egy atom összes, környezetéből szerzett energiáját megvonják azáltal, hogy olyan alacsony hőmérsékletre hűtik le, ahol már nem kap "pakkot" a szomszéd részecskéktől, elérheti úgynevezett kvantum-alapállapotát. Ha ebben az állapotban csak egyetlen energiakvantumot megfelelő módon visszakap, az atom egyidejűleg két állapotba, úgynevezett szuperpozíciós állapotba kerül.

A mérések ilyenkor vagy nulla, vagy egy energiakvantumot jeleznek, noha az atom egyidejűleg van mindkét állapotban. Az atomi energiaszinteket a számítógépeknél használt 0 és 1 állapotként értelmezve juthat el valaki a kvantumszámítógép gondolatához. Ugyanakkor egyetlen atomnál vagy molekulánál nagyobb méretben igen bonyolult az ilyen állapot létrehozatala, mivel minél nagyobb egy objektum, annál nehezebb teljes mértékben izolálni környezetétől, így eljuttatni alapállapotába.

"Egy szilárd, mechanikus rendszert vettünk - amely atomok milliárdjaiból épült fel - és optikai fényt használtunk arra, hogy olyan állapotba juttassuk, amelyben a kvantummechanika törvényeinek megfelelően viselkedik. Korábban ezt csak csapdába ejtett egyetlen atommal vagy ionnal sikerült elérni" - magyarázta Oskar Painter, a Caltech fizikus professzora, a részletesen a Nature tudományos folyóiratban megjelent tanulmány kutatásvezetője.