Van, aki az új Facebook-funkciókat az adathalászathoz, a spammeléshez és az internetes kémkedéshez hasonlítja.
A Facebook a mintegy 800 millió felhasználójával a világ legnagyobb közösségi oldala. Az f8 fejlesztői konferencián szeptember 22-én bejelentett újítások azt is jelentik, hogy a Facebook az új funkciókkal felhasználói életének minden elemét archiválni szeretné. A profilt váltó timeline időrendben mutatja a Facebookon zajló virtuális életet.
A Netflixszel, a Spotifyjal és a Yahoo News-zal, illetve más cégekkel kötött megállapodásoknak köszönhetően a rendszer elmenti, mi iránt érdeklődik a felhasználó. Az a Facebook-felhasználó, aki engedélyezi, hogy az adott alkalmazás hozzáférjen a profiljához, például automatikusan megosztja a barátaival az információt, milyen dalt hallgat éppen a Spotify rendszerében. Már nem szükséges a Like gombot megnyomni, vagy állapotfrissítést küldeni – nem kell aktivizálnia magát senkinek, elég az egyszeri beleegyezés, majd a passzív megosztás.
Az újdonságokat jó néhányan kritizálták, a Mashable például azt a kérdést teszi fel, megöli-e a Facebook a magánszférát. A közösségi oldal a passzív megosztással nagyon is ezen az úton jár. Ha ugyanis a timeline-ban láthatóvá válik, milyen zenét hallgat az illető, milyen filmet nézett meg, nem lesz megállás, minden információ kifolyik a nagyvilágba – minden valós cselekedetből Facebook-poszt lesz a végén.
"Átvilágítható állampolgárok"
Dave Winer a A Facebook megijeszt című írásában az új Facebook-funkciókat egyenesen az adathalászathoz, a kéretlen levelek küldéséhez és az internetes kémkedéshez hasonlítja – a számítógép tulajdonosának aktív közreműködése nélkül menti a rendszer az adatokat. Esetleg megoldás lehet, ha minden alkalommal, amikor kilép a Facebookból, a felhasználó törli a „sütiket”, vagyis az információcsomagokat, amelyeket a szerver küld a böngészőnek, majd a böngésző visszaküld a szervernek minden, a szerverhez érkező kérés alkalmával.
Nik Cubrilovic blogja szerint nem elég, ha valaki kijelentkezik a Facebookból – felmerült benne, hogy a rendszer akkor is követi a felhasználót, ha az illető nincs bejelentkezve. Az egyetlen megoldás a blogger szerint, ha törli a sütiket - ehhez részletes tájékoztatót is ad -, vagy ha a facebookozáshoz egy adott böngészőt használ, minden másra egy másikat. A Facebookot megpróbálta elérni, de nem kapott választ a kérdéseire.
A Google ennél már előrébb jár: aki a cég böngészőjét, a Chrome-ot használja, nem tudja megkerülni az adatgyűjtést, amit azért csinálnak, hogy elkészíthessék a felhasználó profilját.
A hamburgi adatvédelmi biztos szerint újabb lépést tettünk afelé, hogy „átvilágítható állampolgárok" szülessenek. Vannak emberek, akik hajlamosak „digitális tetoválást” készíttetni, azaz mindenhová hurcolják magukkal, és nyilvánossá is teszik, mit csináltak az interneten. Johannes Caspar az NDR Info rádiónak beszélt a Facebook-változásokról, az interjút a Spiegel idézi.
Hozzátette: az embereknek igenis a saját ellenőrzésük alatt kell tartaniuk az adataikat. "Teljesen egyértelműnek kell lenni: a Facebooknak még sok tennivalója van annak érdekében, hogy az érintettek adatai megfelelő védelmet kapjanak".
A Facebook sorsa
Mark Zuckerberg bátor és kockázatos döntést hozott, véli Thomas Knüwer blogger a Facebook timeline, a Facebook sorsa című bejegyzésében. Részletesen elemzi, hogyan ül majd el a pohár vízben kavart vihar néhány hét alatt, hogy a felhasználók végül – némi látszatmódosítás után – belenyugodjanak a változásokba. Arra is rámutat, hogy a Google és a Facebook két egymástól gyökeresen eltérő modellt kínál a felhasználóknak – és szerinte csak az egyik marad életképes a végén.
Nico Lumma viszont azon morfondírozik, hogyan változtatja meg a facebookozási szokásait az új rendszer. Arra jut, inkább csak száz baráttal osztja majd meg a közösségi oldalon a személyes információkat. Aki szerint a timeline túlságosan személyes, az nem érti a Facebook lényegét – érvel.