Egy egész hajónyi ókori pénzt találtak a Földközi-tengerben, a dél-olaszországi Pantelleria sziget partjainál. A karthágói eredetű, Kr. e. harmadik századra datált kincsért most is harc folyik, csakúgy, mint az ókorban.
Egyenként halászták ki azt a több mint háromezer ókori pénzérmét a tengerből, amelyet pénteken mutattak be a Szicília és Tunézia között fekvő szigeten tartott sajtótájékoztatón. A bronzból készült érmékről a különböző források különböző adatokat közöltek: egyesek szerint több mint 3500-ról van szó, mások szerint 3422-ről. Az MTI 254-217 közé teszi Kr. e. a keletkezésüket, a Discovery News viszont 264 és 241 közé. Annyi bizonyos, hogy a Pantelleria Ricerche nevű, régészekből és búvárokból álló kutatócsoport tagjai tudták, merre kell keresni: számos más tárgy, közöttük amforák is előkerültek már a tengerből.
A régészek szerint gyanús, hogy túl sekély vízben találták meg a pénzeket (mostani megtalálásukkor körülbelül 20 méter mélyen voltak). Valószínűleg szándékosan rejthették el ezeket a karthágóiak, mert az érméket szállító hajó bajba kerülhetett. Éppen ezért abban bízhattak, hogy amikor visszatérnek a helyszínre megtalálják a pénzt. Ezt bizonyítja, hogy az érmék mellett egy nagy kőhorgonyt találtak az archeológusok.
„Az értékes zsákmány bennünket is meglepett” - mondta a keresést vezető Francesco Spaggiari. Cala Tramontana öblében, a parttól húsz méterre levő sekély vízben hevertek a pun pénzek, melyeket a Róma és Karthágó közötti harcok idejére, a Kr. e. 254-217 közötti évekre datálnak.

Az első feltételezések szerint a pénzt egy elsüllyedt karthágói hajó szállította, talán a rómaiak ellen harcoló szigetlakók finanszírozására: ezt erősíti meg, hogy az érmék mind egyformák. Ha kereskedők pénze lett volna, az érmék különböznének egymástól. Így viszont egyszerre verték őket a korabeli, más pun érméken is látható ábrázolással. Egyik oldalon Tanit istennő balra fordított arcéle látszik hajában búzakalász-koszorúval, az érme másik oldalán jobbra tekintő lóprofil, jogarral és csillaggal. Az istennőt Koré néven is emlegeti a Discovery News, és eszerint a termékenység megtestesítőjének is számított a mitológiai alak. Tanit/Koré kultusza különösen Kr. e. 550 körül lehetett erős a szigeten.
Pantelleria a helyszínen kívánja őrizni a régészeti leletet, de Szicília tartomány máris jelezte, hogy igényt tart a felségvizeiben talált zsákmányra. "Nem adjuk, a miénk, készek vagyunk mi is harcolni értük" - hangoztatta Spaggiari.
Pantelleria az ókorban stratégiai fontosságú helyen feküdt: az észak-afrikai Karthágó és az itáliai Róma vetélkedett a szigetért, amely 70 kilométerre, délnyugatra fekszik Szicíliától. A rómaiak már az első pun háborúban elfoglalták a szigetet, Kr. e. 255-ben, de egy év múlva elvesztették. Kr. e. 217-ben viszont, a második pun háborúban Róma végleg visszaszerezte Pantelleriát, és ennek örömére emlékérméket veretett, sőt, ünnepnapot is hirdettek.
A pun háborúk |
Az első pun háború: Kr. e. 264-241
Zsoldosháború: Kr. e. 240 körül
Második pun háború: Kr. e. 218-201
Harmadik pun háború: Kr. e. 149-146 |
