Nem lett veszélyeztetett világörökségi helyszín a Machu Picchu
Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete szerdai döntésével nem vette fel a perui inka romvárost a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára, de szigorú felügyelet alá helyezik.
A Machu Picchu nem került fel a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára, de a perui inka romvárost az UNESCO szigorú felügyelete alá helyezték.
Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete szerdai döntésével nem vette fel a perui inka romvárost a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára. Két helyszín – az indonéziai Szumátra szigetének trópusi erdősége és a hondurasi Rio Plátano Bioszféra Rezervátum viszont felkerült a listára.
„A Machu Picchu nem lesz a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listáján, de szigorú felügyelet alá helyezik” – közölték a Világörökség Bizottság illetékesei. A testület június 19-től tartja 35. ülésszakát a francia fővárosban. Az egy évszázaddal ezelőtt a dél-perui Cusco megyében, 2400 méter magasan felfedezett inka erődítményt ugyanakkor túlságosan sok turista látogatja, és egy közelben folyó útépítés is veszélyezteti – figyelmeztettek az illetékesek.
A 21 tagállam képviselőit magában foglaló bizottságban éjszakába nyúló hosszú vita alakult ki, de végül nem volt meg a veszélyeztetett helyszínek listájára való felvételhez szükséges többség. A perui hatóságoknak azonban 2012. február 1. előtt be kell mutatniuk az inka birodalom legmeglepőbb épületegyüttesének tekintett, az i. sz. XV. és XVI. század között épült Machu Picchu állagmegóvásáról készített terveket. A perui Andokban lévő inka erődítményre 1911 júliusában talált rá Hiram Bingham amerikai felfedező, és 1983-ban került fel az UNESCO kettős - kulturális és természeti - világörökség listájára.
A Szumátra szigeti 2,5 millió hektáros trópusi esőerdő 2004, a hondurasi Rio Plátano Bioszféra Rezervátum 1979 óta a világörökség része. A veszélyeztetett helyszínek listájára való felvételük célja, hogy növeljék a fennmaradásukat célzó támogatást és tudatossá tegyék az őket fenyegető veszélyeket – áll a bizottság közleményében. Mindkét helyszínt az illegális fakivágás, halászat, földfoglalás és orvvadászat fenyegeti.
A szumátrai esőerdőt a mezőgazdasági területek növelése és útépítési tervek is fenyegetik, a hondurasi bioszféra rezervátumot pedig a földfoglalások és az állam korlátozott képessége a megvédelmezésére.
A Világörökség Bizottságnak július 29-ig kell felülvizsgálnia a 169 világörökségi – közöttük 34 veszélyeztetettnek nyilvánított – helyszín állagmegőrzésének helyzetét.