Már az internet előtt is létezett a mai honlapok őse - nem számítógépeken, hanem egy újság kirakatában, illetve utcafrontján, ahol gyorshírekkel, élő közvetítésekkel szolgáltak a hírlapírók. Az információk között pedig fizetett hirdetések bújtak meg.
Száz évvel ezelőtt, 1912-ben hatalmas tömeg verődött össze a The Boston Globe című amerikai újság szerkesztősége előtt. A bostoni újságírók a helyi baseball-csapatnak, a Red Soxnak és a New York-i Giants-nak a meccsét közvetítették „élőben”. Hatalmas táblákra írták fel az eredményeket, a mérkőzést így az utcáról követhették az emberek. Pár évvel később – amint azt egy másik archív fotó is bizonyítja –, már hangosbeszélőkön tájékoztatták a tömeget a szerkesztőségből.
Rövid hirdetések
A negyvenes években pedig már rövid reklámokkal szakították meg a hírsorokat, amelyek a táblákon voltak. Vagyis a többnyire 140 karakternél nem hosszabb hírek közlése már bevételt is hozott a Boston Globe-nak.
Mindez azért érdekes, mert a rövid, tömör hírszolgáltatás, az információk elrendezése, sőt, a bevételek miatt fontos reklámok elhelyezése mind-mind a mai internetes oldalak hasábjaira emlékeztetnek – ezt láthatjuk a régi felvételeken.
A bostoni szerkesztőség már a rádió elterjedése előtt, a századforduló után nem sokkal, valós időben közölt híreket, és ez a gyakorlat egészen az ötvenes évekig (kissé módosult formában még a hatvanas évekig is) folytatódott. Az „internet előtti ingyenes, reklámokból finanszírozott honlap” tehát több mint fél évszázadon át szolgáltatott híreket.
Volt breaking news is
Már ekkor ismerték a „breaking news”, azaz a rendkívüli hírek fogalmát. Amikor 1945-ben meghalt Franklin Delano Roosevelt amerikai elnök – az ő nevét veszik majd le most Budapest egyik központi teréről – vagy egy nagyobb buszbaleset történt, a szerkesztőség valamelyik tagja azonnal rohant, és átírta a nagy hirdetőtáblát a kirakatban. 1963-ban, Kennedy elnök halálakor a megújult szerkesztőség falára (feltehetően ez már üvegfal volt) ragasztott üzenetekből tájékozódhattak az érdeklődök az eseményekről.
A live stream, az élő közvetítés élményét a hangosbeszélőkön „sugárzott” bokszmeccsek vagy baseball-mérkőzések tudósításai pótolták a múlt század első felének Bostonjában.
Volt, amikor átalakították, megújították a honlapot: a D-Day, vagyis az amerikai partraszállás után, a második világháború eseményeit követhették – a Normandiában zajló harcoktól kezdve – egy hatalmas Európa-térképen az észak-amerikai nagyváros lakói.
Kultikus helyek Budapesten |
Magyarországon az 1970-es, 1980-as években még szokásban volt, hogy a nyomdából éjfél után kikerült másnapi lapszámok első példányait kifüggesztették az utcára. Budapesten több kultikus helyen is olvasható volt a Népszabadság és a Népszava vidéki kiadása: a József körúton, közvetlenül a Blaha Lujza térnél, az azóta már lebontott sajtópalota oldalánál, a Rákóczi úton, a Népszava szerkesztőségének bejáratánál, valamint a Nyugati pályaudvarnál, a jelenlegi gyorsétterem vaskerítésén. Erre a kerítésre aggatták ki a kész újságokat – amelyeknek a hírértékénél talán csak az apróhirdetések bizonyultak fontosabbnak, elsősorban azoknak, akik mielőbb meg akarták szerezni a legjobb albérleti címeket – jelzi Murányi Gábor, a HVG hetilap sajtótörténettel foglalkozó munkatársa. Ők már éjfél körül a Nyugatinál gyülekeztek, hogy mindenkit megelőzzenek egy jó lakás reményében. A József körúton, mivel a központi pártlap szerkesztősége mellett volt az Esti Hírlap redakciója is, kora délutánonként a mai szemmel nézve „egészen komoly bulvárlap” oldalait böngészhették az oda zarándokolók. |