Nagyjából 15 éve, a mai telefonok elterjedésétől fogva szeretnénk tudni, hogy mivel jár a mobilhasználat, de hosszú távú orvosi kutatásokat csak az utóbbi időben publikáltak a tudósok. Pedig a témában számos vizsgálat készült, finanszírozott kutatást az Európai Unió, kutakodtak független laborok és orvoscsoportok, de támogatták a vizsgálatokat a készülékgyártók és a mobilszolgáltatók is. Éppen az utóbbi tény miatt merült fel az összeesküvés-elméletek kedvelőiben, hogy a nyilvánosságra került kutatási eredmények nem feltétlenül a valóságot, vagy a valóságnak a telekommunikációs ipar számára kedvező szeletét mutatják be. Ezért utánajártunk a kutatók jelenlegi álláspontjának a kérdést illetően, hogy választ találjunk rá, kell-e, és milyen veszélyekkel számolnunk, ha használjuk a telefont.

Nincs bizonyítható kapcsolat az agydaganattal

Május elején publikálták az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi rákkutatási ügynöksége (IARC) csaknem 13 ezer, mobiltelefont használó ember bevonásával készült tanulmányát, amely nem talált kockázatnövekedést a meninglióma (egy gyakori, legtöbbször jóindulatú agytumor) esetében és csupán közvetett kapcsolatot mutatott ki a glióma (egy kevésbé gyakori, ám sokszor halálos agydaganat) kockázatának emelkedése között, a sokat, és hosszú ideig mobiltelefont használóknál.

A tíz éven át tartó vizsgálatot végző kutatók megállapítása szerint voltak arra utaló jelek, hogy a mindennapi, legalább 30 perces mobiltelefonálás növelheti a glióma kockázatát, ám a szerzők hozzáteszik, hogy az eredményekből nem vonható le egyértelmű következtetés. A pontatlanságok egyik oka lehet például, hogy a vizsgálatokban résztvevők megkérdezésükkor nem jól emlékeztek arra, mennyit telefonáltak az elmúlt évek során.

A tanulmány szerint a hosszabb ideig tartó hívásoknál inkább kimutatható a közvetett összefüggés a kockázat emelkedésével, mint a nagy számban lefolytatott, ám rövidebb beszélgetések esetén. Ennek oka, hogy egy hosszabb hívás alatt a telefonhoz közel eső agyi területek jobban felmelegedhetnek, mint a rövidebb beszélgetések során. A kutatás nem vizsgálta a kihangosító használatát, ahogy azt sem, milyen hatása van a testközelben - például a zsebben vagy éjjel az ágy mellett - tartott, bekapcsolt készüléknek. Azokat a korábbi tudományos eredményeket, melyek szerint a mobilozás éppenséggel csökkentené a rák kockázatát, „valószínűtlennek” nevezték a kutatók. Hangsúlyozták, hogy a tanulmány 2000-es kezdete óta jelentős változások történtek a mobiltelefonok használatában, technológiájában, ezért is fontos a további vizsgálódás. A jövőben tervezett kutatások többek között a fülre és a fültőmirigyre gyakorolt hatást elemezné, egy másikban pedig a gyerekek mobilhasználatát vizsgálnák.

Mobiltelefon adótorony

Az International Journal of Epidemiology című szakfolyóiratban megjelenő tanulmányt 13 ország kutatói készítették. A résztvevő országok között van Nagy-Britannia, Kanada, Franciaország, Németország és Japán is. A felmérésbe bevont 12 848 ember közül 5150-nek volt vagy meningiómája, vagy gliómája.

Akár hasznos is lehet

A mobilkészülékek sugárzása és a daganatos megbetegedések közötti kapcsolatának feltérképezése azonban csak egy részét jelenti a vizsgálatoknak.  A dél-floridai Tampa Egyetem kutatói idén januárban arról számoltak be a Journal of Alzheimer Disease című szakfolyóiratban, hogy a mobilkészülékek sugárzása akadályozhatja az Alzheimer kór kifejlődését.

Az egereken végzett vizsgálatok során a tudósok azt tapasztalták, hogy a sugárzás az egészséges egereknél megakadályozta a betegség kifejlődését, a már beteg példányoknál pedig enyhítette az agyi fájdalmakat.  A vizsgálatba bevont 100 rágcsáló jelentős része úgynevezett Alzheimer-modell egér volt, ami azt jelenti, hogy az állatok génjeit korábban úgy módosították, hogy az egerek agyában a szindróma tipikus fehérje-lerakódásai (prionok) alakuljanak ki. Az állatokat egy antenna körül helyezték el ketrecekben. Az antenna a mobilok sugárzásához hasonló hullámokat bocsátott ki, a 918 megahertzes frekvencián, napi kétszer egy órán keresztül, több hónapon át.

A fiatal állatoknál, amelyeknél még nem fejlődött ki a betegség, a kísérlet során nem rakódtak le a prionfehérjék. Az egerek magatartásának vizsgálata kimutatta, hogy a kognitív képességek épek maradtak kutatás végéig. Az idősebb, vagyis már Alzheimer-kórban szenvedő állatoknál a kutatók azt állapították meg, hogy a teszteken hasonlóan jól teljesítenek, mint a fiatal, még nem fertőzött társaik. Az egészséges, betegséggel nem fertőzött, de a sugárzásnak kitett egerek a vizsgálat végén az emlékezeti teszteken sokkal jobban teljesítettek, mint a kísérlet előtt. A kutatók egyelőre nem tudják megmondani, hogy mi váltotta ki a pozitív hatásokat, de úgy vélik, eredményeik az emberek szempontjából is fontosak lehetnek. Az egészséges egyedek fokozott agyi tevékenységét a tudósok azzal magyarázzák, hogy a sugárzás serkentette az egerek agysejtjeinek aktivitását, vérellátásukat, illetve az agy energiaháztartásának működését. Azt pedig, hogy a mobiltelefonok sugárzásának az agyra gyakorolt pozitív hatása eddig ismeretlen volt, arra vezették vissza, hogy hosszabb távon még senki nem tanulmányozta ilyen szempontból a készülékeket.

Könnyen megvédhetjük magunkat

A kutatási eredményekből látható, hogy a mobiltelefonálás káros hatásaira továbbra sincs tudományos bizonyíték, azonban óvatossággal, körültekintéssel magunk is csökkenthetjük egy esetleges megbetegedés kockázatát. Már említettük, hogy a több, de rövidebb hívás bizonyítottan kisebb terhelést ró a szervezetünkre, mint a kevés, de hosszabb ideig tartó beszélhetés. Azzal is sokat tehetünk egészségünk érdekében, ha a mobiltelefont távolt tartjuk magunktól, és nem a nadrágzsebben hordjuk magunkkal. Ez különösen a férfiak esetében fontos, ugyanis a sugárzás a hímivarsejtekre kifejezetten negatív hatással van. Ashok Agarwal, a Case Western Egyetem professzora 2008 végén publikálta vizsgálati eredményeit, melyek szerint az elektromágneses sugárzás csökkenti a sejtek számát, és lassítja a mozgásukat is.

A megelőzés hasznos eszköze lehet egy headset (fülhallgató), amely segít távol tartani testünktől a sugárzó készüléket. Ez különösen lényeges kedvezőtlen időjárás – erős szél, vihar - esetén, amikor a rossz vételi viszonyok miatt a készülékek nagyobb teljesítménnyel sugároznak. Ugyan ez a helyzet SMS üzenetek küldésekor és fogadásakor, vagy a hívások felépítésének szakaszában, amikor a telefon kommunikál a hálózattal.