Vizsgálat a Google ellen – manipulált keresési eredmények?
Ne ringassuk magunkat egy olyan rózsaszínű álomba, hogy a Google csak üzemelteti a keresőt, és nem babrál bele.
Ne ringassuk magunkat egy olyan rózsaszínű álomba, hogy a Google csak üzemelteti a keresőt, és nem babrál bele. Ha megpróbálunk trükközni (erre vannak a különféle SEO-csodák), és olyasmit teszünk, ami ütközik a kereső szabályaival, akkor egész egyszerűen letiltanak. Nem hetekre vagy hónapokra, hanem örökre – és akkor bizony fújhatjuk, hiszen mindenki a Google-lal keres, ha nem jelenünk meg a találati listában, akkor lehúzhatjuk magunkat, és weboldalunkat is.
A Google-nak ehhez joga van, hiszen a szolgáltatás, a kereső adatbázis és valamennyi köré épülő szolgáltatás az ő terméke – azt csinál, amit akar. Érdekes kérdés azonban, hogy ha valaki egyeduralkodó egy adott piacon, akkor valóban megtehet-e mindent, vagy az új helyzet fényében egy kicsit más szabályok vonatkoznak (kellene, hogy vonatkozzanak) rá?
Ékes példája volt ennek az elhíresült Microsoft versus EU pereskedés: bár a Microsoftnak minden joga megvolt hozzá, hogy integrálja az Internet Explorer böngészőt operációs rendszerébe (az ő termékük, azt tesznek bele/adnak hozzá, amit akarnak), az EU szerint mégsem tehették ezt jogosan. Annyira dominánsak voltak ugyanis az operációsrendszer-piacon, hogy az ingyenes böngésző integrálása a többi, böngészőt fejlesztő versenytársat juttatta lehetetlen helyzetbe. A Microsoft végül elvesztette a pert, fizetett rengeteg eurót, és kénytelen volt beintegrálni egy böngésző-választót a Windows újabb verzióiba.
Az EU a Microsoft után most a Google-t vette célba: néhány cég ugyanis megkereste az uniót, és kérték, indítson vizsgálatot. A megkeresés szerint, a Google azon partnerek és cégek weboldalait, akik valamilyen módon fizetnek neki (például Adwords) előkelőbb helyen dobálja ki a találati listában – nem a jól elkülönített, a lista tetején látható fizetett hirdetések között, hanem az úgynevezett „user list”, azaz a normális keresési eredmények között is.
Az EU-hoz beadott vizsgálati kérelmet több cég képviseli: a Ciao.de (egy Microsoft divízió), a Foundem.co.uk (a legnagyobb angliai ár-összehasonlító portál) és a francia Ejustice.fr.
A Google természetesen elutasít minden ilyen vádat, és hangsúlyozzák: a kereső minden esetben, jól látható módon elkülöníti a fizetett hirdetéseket, a sima találati eredményektől.
Ismerve az EU vizsgálati módszereit (és sebességét), az eljárás jó sokáig fog húzódni – a Microsoft esetében majdnem egy évtizedet vett igénybe a dolog.
Időközben megérkezett szerkesztőségünkbe a Google hivatalos reakciója, illetve a cég november 30-án kiadott állásfoglalása, amelyeket itt olvashatnak.